Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Csepregi László: Szivattyútelepek uszadékeltávolításának gépesítése, különös tekintettel az automatizálás követelményeire

Szivattyútelepek uszadékeltávolítása 289 3. Öntisztító mozgógereb fölépítése és működése A mozgógereb elvi elrendezését a 10. ábra mutatja. A berendezés két főrészből áll: 1) az önhordó vázszerkezetbe épített elektromos meghajtású mozgó gerebmezöből és 2) a szívócsatorna oldalfalához erősített terelőgerebekből. A mozgógerebek A zárt szelvényből kialakított vázszerkezet (1) alsó részével a műtárgy küszöbsíkjára, felső részével a kezelőszinten elhelyezett konzolokra támaszkodik. A vázszerkezet a függőleges falú szívócsatornában 45°-os szög alatt hátrahajlik. A vázszerkezet felső részébe beépített danamid siklócsapágyakban foglal helyet a menesztő tengely (3), amely a meghajtást a vázszerkezet oldalán rögzített i = 1:36 módosítású elektromos hajtóműről (7) kapja. A menesztő tengelyre van ékelve a (4) jelű meghajtó fogaskerékpár. A vázszerkezet alsó pontjait a küszöbsíkra támaszkodó „L"-acél köti össze. Egyúttal ehhez vannak hegesztve azok a laposacélból kialakított gerebrudak — 11. ábra —, melyek együttesen a fenékterelő gerebet (13) alkotják. A vázszerkezet alsó részétől 800 mm távolságban van rögzítve az (5) jelű tengely, melyen szabadonfutó kivitelben a (6) jelű danamid vezető fogaskerekek foglalnak helyet. Az alsó vezető és a felső meghajtó fogaskerekeken átvetett és végtelenített (9) csapos teherláncra szerelt, és a felszálló ágon zsaluszerűen egymásra hajló (8) jelű pálcás gereblapátok folyamatos gerebmező kialakítását eredményezik. A pálcák végei (10. ábra) az „a" részleten látható módon hajlítottak, az uszadék biztonságosabb megtartása céljából. A pálcás gereblapátok a gerincet képező csőtengely révén illeszkednek a minden ötödik láncszemhez rögzített csapágyba. A lapátok ennek megfelelően a felső holtponton 180°-ot átfordulva saját tengelyük körül 45°-ot előrebillennek. Nem többet, mivel a szabad átbillenést a (10) jelű ütközőcsap korlátozza. A lapátok átbillenés után a leszálló ágon vízszintes helyzetet foglalnak el, és mozgás közben kénytelenek a (11) jelű leszedő villás fésű között elhaladni. Az alsó terelőkeréken beforduló lapátok szabad végei a következő lapát csőtengelyére támaszkodnak, miáltal a felszálló ágon a folyamatos gereb ismét kialakul. Az alsó holtponton beforduló gereblapátok végei a (13) jelű fenékterelő gereb osztásközeibe nyúlnak, miáltal gondoskodnak a fenék gereb által felfogott görgetett uszadék továbbításáról. A mozgóberendezés rendellenes túlterhelését a menesztő tengely és a kapcsolóhüvely közé iktatott nyírócsapszeg hivatott megakadályozni. A zártszelvényből kialakított vázszerkezet — egymásba csúsztatható — osztott kivitelben készül. Az alsó váz a csapos bak segítségével a műtárgy kezelőszintjén a konzolos félcsapágyba támaszkodik. (A képen látható megoldás ennek megfelelően átalakításra került.) Ennek szabad végeire csúszik és csavarokkal rögzíthető a felső váz. így a rögzítő csavarok meglazítása után a két váz közé iktatott feszítő csavarok segítségével a lánc feszessége mindig utánállítható (12. ábra). A beépített 8 — 900 kp-os mozgó súly miatt ébredő jelentős láncfeszítő erők megakadályozására az alsó és felső ágon egyaránt danamid láncvezető sínt építettek be. Ezzel a lánc megnyúlása nagymértékben csökkenthető, és a láncfeszítéshez szükséges erő sem számottevő.