Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Kienitz Gábor: A vízminőség-védelemmel kapcsolatban jelentkező újabb vízrendezési feladatok
230 Kienitz Gábor a szennyezési küszöbvízmennyiség elnevezést adni. Ugyanennek a gondolatmenetnek megfelelően az L t-1 kiváltó P t csapadékértéket szennyezési küszöbcsapadéknak nevezhetjük. Hangsúlyozni kell, hogy ezek az értékek relatívak, minthogy a (2) kifejezésekben szereplő valamennyi érték bizonyos adott viszonyokra, illetve helyzetre jellemző, s az, hogy adott csapadékból mennyi lefolyó víz keletkezik, szintén a pillanatnyi hidrológiai viszonyoktól függ. Ezért mindig csak az adott viszonyokhoz, illetve az adott helyzethez tartozó szennyezési küszöbértékről beszélhetünk. Külön utalni kell itt arra is, hogy az l lemosódási tényező az időben változó (értékének a szenynyeződést okozó anyagnak a területre jutása után csökkennie kell). A (2) kifejezések alkalmasak arra, hogy segítségükkel meghatározzuk C { > C t esetén a szükséges hígítóvíz mennyiségét, illetve a szennyezett víz tárolásához szükséges térfogatot (attól függően lehet szükségünk az egyik vagy a másik értékre, hogy az adott körülmények között a hígítással, vagy a tározással való védekezés mellett döntünk-e). 1. ábra. A különféle valószínűségű lefolyó víztömegek szennyezési veszélyeztetettsége Fig. 1. Pollution hazard of runoff volumes with different probabilities of occurrence. l=runoff (mm), 2=probability, 3 = adequate dilution, 4=dangerous range, 5=no runoff Figure 1. Risque de la pollution des volumes d'eau écoulés de différentes probabilités. l = écoulement (mm), 2 = probabilité, 3 = dilution suffisante, 4 = Domaine dangereux, 5 = il n'y a pas d'écoulement E kifejezésekben L ; maximális értéke L t lehet ; ilyen, vagy ennél nagyobb lefolyó víztömeg jelentkezése esetén sem hígítóvízre, sem tározásra nincsen szükség. A (4) kifejezés tehát hozzásegíthet bennünket maximális tározási igények megállapításához. A lefolyó vízmennyiségek valószínűségi görbéjén (1. ábra) jelöljük í L t-vel annak a valószínűségét, hogy L t vízmennyiség jelentkezik. Az ennél kisebb valószínűséggel jelentkező víztömegeknek már az eltűrhetőnél is kisebb koncentrációja lesz (mert elegendő mértékű a hígítás). A veszélyes koncentrációjú zóna felső határa pedig az az í'lq valószínűség, amelynél, illetve amelynél nagyobb valószínűségeknél nem keletkezik lefolyás —, vagyis egyszerűen nincs, ami a vízgyűjtőbe jutott vegyi anyagot lemossa. így kijelölhetjük az ii t—i Lo valószínűségek közötti veszélyes tartományt, amelyben a lefolyó vízmennyiségek koncentrációja meghaladhatja az eltűrt C t értéket.
