Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Csuka József: A KGST tagországok vízgazdálkodás-fejlesztési prognózisa 1990-ig

202 Csuka József azonban az össz-szállításban továbbra is csökken, a közúti, a csővezetéken történő és a tengeri szállítás rohamos növekedése következtében (XIII. táblázat). A KGST-tagállamok hosszú távon a vízkészletek komplex hasznosítása keretében számos közös intézkedést készítenek elő a hajózás fejlesztésére. 4. A vízkészletek védelme A vízkészletek legjelentősebb szennyezőforrásai a kőolajipari, kohászati és papíripari, valamint a városi és a mezőgazdasági szennyvizek. A vízkészletek védelmével kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés a szennyvízcsatorna-ellátottság fejlesztése. Ma még számos város nem rendelkezik kellő csatornahálózattal — tekintve, hogy építésük sokkal költségesebb, mint a vízvezeték-hálózaté. A csatornázott lakásokban lakók arányának prognózisát a XIV. táblázat tartalmazza. Az áttekintésből látható, hogy a KGST-tagországokban a csatornahálózattal való ellátottság jelenleg az európai átlagnál nagyrészt alacsonyabb. A közüzemi vízzel ellátott és a csatornahálózattal ellátott lakosság aránya között 10— 30% eltérés mutatkozik, ami kedvezőtlen a felszíni vizek szennyeződése szempontjából. A vízfolyásokba bebocsátott szenyvizek mennyisége tovább nő. A KGSTtagországok többségében a szenyvizek 3/5—5/6-át az ipari szenyvizek teszik ki. 1970-ben az összes szennyvízből az ipari szennyvizek aránya Bulgáriában 88%, az NDK-ban 84%, Csehszlovákiában 61%, a Szovjetunióbdn 75%, Lengyelországban 67% volt. Emiatt az ipari szennyvizek tisztítására nagy figyelmet fordítanak (XV. táblázat). A teljes kibocsátott szennyvízmennyiségből 1975-ben Magyarországon 47%-ot, Lengyelországban 41%-ot, a Szovjetunióban 65%-ot, Csehszlovákiában 85%-ot tisztítottak. Ezt a százalékos arányt az országok 1990-ig emelni kívánják. Szennyvíztisztítási célokra a KGST-tagállamok jelentős anyagi eszközöket fordítanak. A Szovjetunióban 1971 — 1975 között a felszíni vízfolyások szennyezés elleni védelmére csaknem 5 milliárd rubelt, Csehszlovákiában pedig az elmúlt 5 évXIV. táblázat Csatornázás fejlődésének prognózisa. A csatornával ellátott lakosok arányának növekedése az összes lakos százalékában kifejezve (%) Ország 1970 1975 1980 1985 1990 BNK 29 42 55 65 73 MNK 26 34 48 60 70 NDK 60 64 68 75 83 LNK* 59 65 73 81 87 RSZK 17 24 33 49 60 SZU* 60 70 75 85 90 CSSZSZK 45 51 58 64 70 Európai átlag 60 — — — 75 * Az adatok városokra és ipari településekre vonatkoznak.