Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Csuka József: A KGST tagországok vízgazdálkodás-fejlesztési prognózisa 1990-ig
A KGST-tagországok vízgazdálkodás-fejlesztése 203 XV. táblázat A szennyvízkibocsátás és szennyvíztisztítás alakulása, km 3/év 1965 1970 1975 1980 összes tisztított összes tisztított összes tisztított összes tisztított BNK 0,77 0,64 1,06 0,76 1,50 1,41 2,47 2,47 MNK 0,84 0,29 0,96 0,36 1,18 0,55 1,58 1,01 NDK 5,2 1,25 5,70 1,30 6,2 1,44 6,8 1,91 LNK 3,4 1,5 4,4 1,9 6,6 2,7 8,9 6,5 RSZK 2,0 — 3,1 — 4,7 — 7,1 — CSSZSZK 2,06 1,09 2,07 1,44 2,23 1,89 2,70 2,32 ben szennyvíztisztító-telepek építésére csaknem 3 milliárd koronát fordítottak. Lengyelországban — ötéves tervükben — 12,7 milliárd zloty-t irányoztak elő szennyvíztisztításra. A tervezett intézkedésekkel az 1970. évi szennyvíztisztítási kapacitást 1990-re Bulgáriában 3,7-szeresére, Magyarországon 11-szeresére, az NDK-ban 2,4-szeresére, Csehszlovákiában 3,5-szeresére kívánják növelni. A szennyvíztisztítótelepek száma Romániában az 1960. évi 400-ról 2860-ra, Lengyelországban 1160-ról több mint 3000-re nő. Csehszlovákiában az 1100 szennyvíztisztító-telep (1970) mintegy 1800-ra való növelésével számolnak. Jelentős kérdéssé vált az utóbbi években a felszín alatti vízkészletnek szennyeződés elleni védelme is, elsősorban a mezőgazdaság kemizálásából eredő szennyeződés következtében. Legnagyobb veszélyt a kőolaj és a kőolajtermékek jelentik, amelyek számos kitermelési helyet hosszú időre kiiktathatnak a használatból. Valamennyi KGST-tagállamban fokozott veszélyt jelent a mezőgazdaság kemizálása, az ipari műtrágyák növekvő használata és a növények védelmére használt mérgező vegyszerek tömeges bevetése. Magyarországon pl. 1970-ben 159 féle növényvédő szer használatát engedélyezték, Csehszlovákiában pedig 73-ét. Csehszlovákiában 230 kg/ha-ra, Lengyelországban 114 kg/ha-ra növekedett a műtrágya-felhasználás. Magyarországon 1970-ben 3,6 millió tonna műtrágyát használtak fel. A növekvő kemizálás azonban az alkalmazott vegyszerek lebomlóképességének függvényében gyakran a felszíni vízfolyások elszennyeződéséhez, eutrofizálódásához, halpusztulásokhoz és egyéb károkhoz vezet. Erre tekintettel a KGST-tagországokban műszaki, jogi és közgazdasági intézkedéseket foganatosítottak. ő. Védekezés a vizek kártételei ellen A KGST-tagállamokban fokozott figyelmet fordítanak a vízkárok elhárítására, az árvízvédekezésre, erózió és elöntés okozta károk elhárítását szolgáló intézkedésekre. Bulgáriában 1820 km, Lengyelországban 7340 km, Romániában 3800 km, a Szovjetunióban 10 000 km, Csehszlovákiában 2750 km, az NDK-ban 4000 km-t meghaladó hosszúságú árvízvédelmi gát épült. Ezzel a létesítményrendszerrel ezekben az országokban összesen 16 millió ha mezőgazdasági területet védtek meg az árvizek kártételeitől. 2»
