Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Csuka József: A KGST tagországok vízgazdálkodás-fejlesztési prognózisa 1990-ig
A KGST-TAGORSZÁGOK VÍZGAZDÁLKODÁS-FEJLESZTÉSI PROGNÓZISA 1990-IG CSUKA JÓZSEF 1 A KGST-tagállamok együttműködésének, gazdasági integrációjának elmélyítését és kiterjesztését szolgáló Komplex Program a tervszerűség fokozása érdekében feladatul jelöli meg a vízkészletek ésszerű hasznosítására és védelmére vonatkozó — nemzetközi fejlődési tendenciákat is figyelembe vevő - tudományosan megalapozott tervezési ijietodika kidolgozását. Ennek szellemében készült el 1968 — 1970 között „A vízgazdálkodás jelenlegi helyzete, 1971—1975. évekre vonatkozó fejlődési prognózisa és 1980-ig terjedő fő irányelvek" témakörű jelentés. Ezt a jelentést a KGST-tagállamok Vízügyi Vezetőinek Értekezlete megvizsgálta és úgy határozott, hogy az elemzéseket és prognózisokat ötévenként felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni. A munka második ütemében 1973—1976 között készült el a vízgazdálkodás jelenlegi helyzetének pontosított elemzése és 1990-ig terjedő prognózisa. A KGST-tagországok gazdasági fejlődésének jelenlegi szakaszát a vízgazdálkodásnak a gazdasági, társadalmi fejlődésben betöltött növekvő szerepe jellemzi Az ipari és kommunális vízfogyasztás növekedése, az öntözés és a vízerőhasznosítás fejlődése azt eredményezi, hogy az indokolt vízigények kielégítése a legtöbb KGST-tagországban már jelentős munkaráfordítást tesz szükségessé, és a víz — mennyiségi és minőségi tulajdonságainak átalakításával — értékes nyersanyaggá válik. A vízgazdálkodás ma már az országok gazdasági fejlődésének egyik fontos tényezője és a vízgazdálkodási feladatok hatékony megoldásától nagy mértékben függ az érintett országok termelőerőinek fejlődése. Az országok a vízgazdálkodás fejlődése során olyan jellegű feladatokat oldanak meg, amelyek messze túllépik a népgazdaság valamely ágának érdekeit, azok hatása más népgazdasági ágakra is kiterjed. A létesítmények egyidejűleg több kapcsolódó feladatot, több fejlesztési célt szolgálnak, tehát a fejlesztések komplex jellegűek, ugyanakkor egyre jelentősebb környezeti beavatkozást is jelentenek, és ezáltal avízgazdálkodási létesítmények a környezetalakítás egyik eszközévé válnak. A társadalmi, gazdasági fejlődés által támasztott vízigények számos KGSTország vízgazdálkodási mérlegének feszültségéhez vezetnek. Л vízgazdálkodásnak minden eszközt meg kell ragadnia, a készlet —igény egyensúly optimális megteremtése érdekében. Javítani kell a vízigényes termelési folyamatok technológiáját, csökkenteni kell a fajlagos vízfogyasztást, el kell érni, hogy a vízfogyasztás növekedése ne haladja meg az ipari termelés növekedési ütemét. Gondoskodni kell a vízkészlet tervszerű és komplex hasznosításáról, a szabályozott lefolyási viszonyokról, a vizek káros hatásai elleni védelemről. A megoldandó feladatoknak megfelelően az 1990-ig terjedő prognózis az alábbi témaköröket öleli fel : 1 Csuka Jázse/ oki. mérnök, Orszdgus Vízügyi Hivatal (Budapest).
