Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Kovács Dezső: A Duna-Ankét 1977-ben

Duna-ankét 19 77 129 kány térségébe összpontosul, Komárom térségeben azonban a kotrást korlátozni kellett, más távolabbi terület egyidejű kijelölésével. Daniel Maratovies, az OVP Osijek vállalat vezérigazgatója, áttekintést adott az 1955. augusztus 8-án Belgrádban aláírt Vízgazdálkodási Egyezmény alapján kialakult magyar—jugoszláv együttműködésről. Ennek keretében az 1956. évi jeges árvíz tapasztalatai alapján a Duna Dunaföldvár— Vukovár közötti szakaszát (1560—1333 fkm) közösérdekűnek nyilvánították és megállapították, liogy a folyó e szakaszán, a jeges árvizek elleni védekezés szempontjából a két állam érdekei azonosak és hogy eredményes folyószabályozási munkát csak közös koncepciók, tervek alapján lehet elérni. Majd ismertette e szakasz szabályozására vonatkozó terveket és az ezek alapján végrehajtott munkálatokat. A közösérdekű Duna-szakasz jugoszláv részén az 1960—65 években általában csak fenntartási munkákat végeztek, 1966—76 között új szabályozási művek építésére és a régiek fenntartására 911 ezer m

3 terméskövet használtak fel és egyidejűleg nagymennyiségű kotrási munkát is végeztek. Végezetül utalt az elmúlt két évtized alatti sikeres együttműködésre és az elért eredményekre. A Duna Rajka—Gönyíí—Szob közötti szakaszainak szabályozása

4 JAN SZOLGAY A magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz szabályozását döntően befolyásolják az ismert természeti adottságok, pl. a hordalékkúp, ágrendszerek, a Szap-i eséstörés. Az 1880-as években végrehajtott középvíz-szabályozás nem érte el a célját és így már 1899-ben megindult a kiegészítő kisvízszabályozás, amely első ütemben i936-ig, második ütemben pedig 1936-tól 1963-ig tartott. 1958-ban, a KMB XXXVIII. ülésszakán foglalkoztak először az egységes főmeder kialakításának kérdéseivel, a Duna Rajka—Gönyűi szakaszára vonatkozóan. Ebben az időszakban a meder kedvezőtlen alakulása, a mcderemelkedés, valamint a hajóút kialakításával kapcsolatos Dunabizottság-i ajánlások (20, ill. 25 dm-es vízmélység, 120, ill. 150 in szélesség) megérlelték az új szabályozási koncepció előkészítését. Az előadás a továbbiakban részletesen ismerteti a helyszíni mérésekre támaszkodó vizsgálatok, kutatások fontosabb eredményeit, megállapításait, majd az egységes főmeder szabályozási koncepciójának alapelveit. A Rajka—Gönyű közötti szakasz szabályozásának tervei és az elvégzett munkák figyelembe veszik a Gabcsikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kiépítését és hatását. Az eltelt mintegy 14 év alatt elvégzett szabályozási munkák hatásának értékelése egy közös munkaprogram keretében megkezdődött és 1978-ban fejeződik be. így a vizsgálatok sokrétűsége, bonyolultsága miatt korai volna véleményt mondani, azonban a vízhozammérésekkel egybekötött vízszintrögzítések összehasonlítása alapján, a mederváltozásokkal kapcsolatosan általános megállapítások tehetők. Ennek lényege, hogy az 1828 —1811 fkmközött a kisvíztartományban enyhe mederemelkedés tapasztalható, a többi szakaszon a vízszintek süllyedtek, ill. gyakorlatilag változatlanok. Az eddigi vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a mederváltozások folyamatát, a vízszintek süllyedését, a meder kimerülését az egyes szakaszokon végrehajtott szabályozási munkákkal, kotrásokkal kedvezően lehetett befolyásolni. 4 Előadó: Jan Szolyay Vyskutnny Ustav Vodného Hospodárstva (Bratislava). 9 Vízügyi Közlemények