Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
1. füzet - Kovács Dezső: A Duna-Ankét 1977-ben
130 Kovács Dezső A KMB keretében 1976-ban elkészült a Gönyü — Szob közötti szakasz általános szabályozási terve is. A terv kidolgozása során megvizsgálták a meglevő szabályozási művek hatását és az intenzív kotrások miatt bekövetkezett mederváltozásokat. .A vizsgálatok azt mutatták, hogy a szakaszra 1955-ben megállapított sodorvonal, ill. szabályozási vonal elavult, ezért új sodorvonalat, szabályozási vonalat és hajóutat határoztak meg. A terv első ütemben a 25 dm-es hajóút biztosításához szükséges munkákat tartalmazza, második ütemben pedig — a vízlépcsőrendszer építésének elmaradása esetén — a 35 dm-es mélységhez tartozó űrszelvény előállítását irányozza elő. A szakaszon jelenleg a szabályozási művek legszükségesebb fenntartási munkálatait végzik. Hozzászólások Velösy Imre, oki. mérnök, Vízügyi Igazgatóság, Győr, hozzászólásában ismertette a szabályozás során szerzett tapasztalatokat, a gázlók alakulására, a kisvízszabályozások hatására, a mederemelkedésre, a mellékágrendezésekre vonatkozóan. Szekeres Károly, a KPM Hajózási Felügyelet részéről utalt arra, hogy jóllehet a dunabizottsági ajánlás szerinti hajóútméretetnem lehetett a teljes szakaszon biztosítani, a nagyobb merülés-korlátozást okozó csúcsgázlók gyakorisága jelentősen csökkent, a korábbi években komoly hajózási akadályként jelentkező gázlók nagyrésze megszűnt, a hajózási viszonyokban értékelhető javulás következett be. Az állandósult hajóút — a még fennálló mélységi és szélességi korlátozások ellenére is — jobb hajózási feltételeket biztosít, a távlati követelményeket azonban csak a folyószakasz lépcsőzése elégítheti ki. Kom Ferenc, a MAHART műszaki igazgatója bejelentette, hogy a MAHART részére készül az első 1800 tonnás vízijármű és hogy az ötéves tervben ebből a típusból további 25 darabot gyártanak. E vízijárművek teljes terheléssel 28 dm-es vízmélységet igényelnek és a jövőben egyre inkább ez lesz a jellemző, ezért a vízlétesítmények építésénél célszerű a hajók ilyen értelmű fejlődési irányát figyelembe venni. 3. Gabcsikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer folyamszabályozási kérdései 5 JULIUS KOMORA A Gabcsikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerben a gabcsikovói erőmű csehszlovák területen működik, csúcserőműként. A vízienergia csúcsüzemi kihasználása érdekében Hrusov—Dunakilitinél, az 1842 fkm-nél tározó épül, mintegy 240 millió m 3 hasznos térfogattal. Az innen kiágazó 25 km hosszú üzemvízcsatorna Szap-nál, az 1811 fkm-nél torkollik vissza a Dunába. A Vízlépcsőrendszer elrendezése, működése sok tervezési problémát vetett fel, amelyek megoldására a bratislavaiVUVH és a budapestiVITUKI széles-körű vizsgálatokat végzett. Ezek a vizsgálatok kiterjedtek: a Duna hordalékviszonyaira; a Hrusov—Dunakiliti-i tározó hidraulikai és morfológiai vizsgálatára ; a Dunakilitiigát körzetében előállható mederváltozásokra ; a gabcsikovói vízerőmű csúcsüzemének a hajózás feltételeire való hatására; a Vízlépcsőrendszernek a jégjárási viszonyokra való hatására. 5 Előadó: Julius Komora Vyskumny Ustav Vodného Ilospudárstva (Bratislava).
