Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Kovács Dezső: A Duna-Ankét 1977-ben

128 Kovács Dezső Az elmúlt 15 év alatt Szob—Dunaföldvár között kb. 32 millió m

3 mederkotrás történt, és a folyásszabályozási művekbe kb. 100 ezer m

3 követ építettek be. A munkálatok hatását értékelve elmodható, hogy a középvízi meder víz-, jég- és hordalékszállító képessége, a hajózási és az árvízlevonulási viszonyok jelentősen javultak. Az átmeneti szakaszokon azonban relatív kiszélesedések következtek be, emiatt túl nagy a sodorvonal vándorlása, és így a kellő mélységű meder nem tud kialakulni. Az egységes szabályozási terv keretében e szakaszok kiegészítő rendezését előirányozzák. 5. A Duna D un aföld vár-déli országhatár közötti közösérdekű szakaszán az 1960-as évektől jelentős szabályozási munkálatokat végeztek a meder morfológiai viszonyainak a javítása, a jégtorlaszképződésre hajlamos szakaszoknak a csökkentése érdekében. E munkák, amelyek egyidejűleg a szakasz hajózási viszonyainak a kedvezőbbé tételét is szolgálták, a következők : — a dunaföldvári partcsúszásnál mintegy 450 fm hosszban vezetőmű, partvédőmű épült, bekötő keresztgátakkal, kavicsfeltöltéssel és nyomáscsökkentő kutakkal ; — a Paks—zádori kanyar rendezése során egy 8 km hosszú szakasz egységes kanyarrá alakult a beépült keresztgátak és vezetőművek hatására, és megszűnt a szakaszra jellemző 14 — 16 dm-es csúcsgázló; — a Sirina—országhatár közötti szakaszon is keresztgátak, mellékágelzárások és vezetőművek beépítésével történt szabályozás, amely csatlakozik a jugoszláv oldali Tovarnik-i szakasz rendezéséhez; — a teljes szakaszon több mint 50 keresztgát épült, ill. került helyreállításra kiegészítő szabályozási műként. Az elmúlt 15 évben az érintett szakaszon mintegy 1,0 millió m

3 követ építettek be és kb. 15 millió m

3 mederkotrásra került sor. A szabályozások eredménye itt is kedvezőnek mondható, de főleg az inflexiós szakaszok további szűkítést igényelnek. Az egységes szabályozási koncepció alapján elkezdődött a Sárospart—Dunaszekcsői, valamint a Siótorok környéki szakasz és a Hartai kanyar rendezése. Összesítésben az elmúlt 15 év alatt a Duna Rajka—déli országhatár közötti szakaszán beépült mintegy 1,7 millió m

3 kő (ebből kb. 280 ezer m

3-t Csehszlovákia épített be) és kikotortak mintegy 70 millió m

3 mederanyagot (ebből kb. 20 millió m

3-t Csehszlovákia kotort és kb. 10—15 millió m

3 szabályozási kotrásnak minősül). Hozzászólások Ján Vincent, a Dunabizottság Titkárságának tanácsadója megnyugvással vette tudomásul, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság már a legközelebbi években előkészítik a Gabcíkovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítését. Tájékoztatást adott arról, hogy a Duna Kelheim— Sulina közötti 2419 km hosszú hajózható szakaszán ez ideig nyolc vízlépcsőt építettek meg, három épül a P'első-Dunán és a tervek szerint kb. 2000-ig 17 vízlépcső íog elkészülni. A vízlépcsők Bécsig 34 dm-es, Bécs felett pedig 27 dm-es hajózási mélységet biztosítanak. Ján l'rieeel, a Povodie Dunaja, Bratislava, vállalat igazgatója ismertette azokat a szabályozási munkálatokat, amelyeket a kezelésükbe tartozó 172 km hosszú csehszlovák —osztrák, csehszlovák, és csehszlovák —magyar közös Dunaszakaszon végeznek, kiemelve ezek közül a Rajka—Gönyű közötti gázlós szakasz nagyvolumenű munkáit. Évente átlag 45—60 ezer m

3 követ építenek be és 300— 500 ezer m

3 szabályozási és gázló kotrást végeznek, amelynek 50—75%-át az említett gázlós szakaszon teljesítik. A kavicstermelés Pozsony, Komárom és Pár-