Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetések .'523 A kiemelkedő jelentőségű évforduló alkalmából határozták el a csehszlovák liidrológusok, hogy elkészítik a Köztársaság területére vonatkozó vízrajzi tanulmányok, kutatási eredmények és adatgyűjtemények bibliográfiáját. A szerkesztés munkáját a pozsonyi vízgazdálkodási kutató intézet vállalta, de közreműködött benne a pozsonyi liidrometeorológiai intézet és a prágai vízgazdálkodási kutató intézet gárdája is. Nyilvánvaló, hogy közös folyószakaszaink — Duna, Ipoly — és a Szlovákia területéről ezekbe érkező, ill. a Bodrog és a Sajó vízgyűjtőjéből a Tisza felé igyekvő kelet-szlovákiai vizek révén a bibliográfia sok, számunkra is értékes információt tartalmaz. A kutatók, természetesen, számos módszertani szempontból érdekes tanulmányra fognak felfigyelni. A címgyűjteményből megismerhetik, hogy kik Csehszlovákiában az egyes részletkérdések mértékadó szakemberei, ami az örvendetesen fejlődő tudományos együttműködés szempontjából fontos. Néhány cím arra hívja fel a figyelmünket, hogy miben volna érdemes északi szomszédaink útját követni. Ilyenek pl. a vízgazdálkodási értelmező szótár kötetei (195. lap) vagy az egyes folyók hidrológiai monográfiái (638. Hernád, 640. Garam, 644. Ipoly). Az előttünk fekvő munka 4022 tételt sorol fel. Az anyag csoportosítása a KGST keretében kiépülő Nemzetközi Ágazati Tudományos-Műszaki Információs Rendszer osztályozásának felel meg, és lényegében megegyezik a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség bibliográfiájának fejezetbeosztásával, amelyet Jan Smetana professzor, a Szövetség első főtitkára mintegy 50 éve állított fel. Az általános jellegű és összefoglaló hidrometeorológiai, éghajlattani és hidrológiai munkák után 7 fejezet és ezeken belül számos alfejezet szerint van csoportosítva az anyag. (I. Légköri vizek. II. Felszíni vizek. III. Felszín alatti vizek. IV. Vízháztartási mérleg. V. Műszeres és mérési eljárások. VI. Modellek, matematikai módszerek, gépi számítás. VII. Évkönyvek.) A II. és a III. fejezeten belül helyet kapott a vízgazdálkodásnak csaknem valamennyi ágazata — a vízerő-hasznosítás, a víziközlekedés, a folyószabályozás, a vízépítési technika, a hidromechanika, a hidraulika, a felszín alatti vizek kitermelése és a kútfúrás technikája — úgy, hogy a munka jóval szélesebb körű tájékoztatást nyújt, mint ahogyan a címe alapján gondolnánk. A kötetben helyet kapoLt a Szlovákia, területére vonatkozó régebbi magyar vízügyi szakirodalom is. A Vízrajzi Osztály és a Meteorológiai Intézet kiadványain kívül a Vízügyi Közlemények számos cikke és több egykori ármentesítő társulat munkásságának leírása. A cseh és szlovák nyelvű munkák címét angol és orosz fordításban, az angol nyelvűekét cseh, illetőleg szlovák és orosz, a magyar, német és francia nyelvű közlemények cikkét cseh. ill. szlovák, valamint angol és orosz fordításban is tartalmazza a munka. Három nyelvű az előszó, és a tartalomjegyzék is, úgy hogy a művet idegenajkúak is jól hasznosíthatják. A cirill betűs részeket technikai okokból, de nyilván költségkímélésből is, külön all. kötetben foglalták össze. A Vízügyi Közlemények fennállásának erősen közeledő 100 éves fordulója kapcsán önként adódik a gondolat, hogy kövessük a csehszlovák példát. Egy összefoglaló tartalomjegyzék nagy segítségére lesz a mérnököknek és kutatóknak. De az 1945-ig visszanyúló Hidrológiai Bibliográfia 15 kötete is nehezen áttekinthető már. Ha már hazai bibliográfiák készítését sürgetem, rá kell mutatnom néhány apróságra, amelyek az ilyen munkák használhatóságát fokozhatják. Mindenek előtt: mindig meg kell adni az anyag összegyűjtésében, ill. a válogatásiján követett szempontokat. Célszerű az egyes fejezeteken belül a szerzők betűrendje helyett a müvek megjelenésének időrendjét követni, mert legtöbbször az egyes kérdések legfrissebb irodalmát keresik. Kívánatos a több tárgyat érintő munkákra a megfelelő helyek mindegyikén utalni. A névmutatók mellett jó szolgálatot tesznek a földrajzi mutatók is, hiszen rendesen 1 — 1 meghatározott vízfolyás vagy teriilet adataira van szükség. De fontos a használt rövidítések és a feldolgozott gyűjteményes munkák jegyzékének közlése is.