Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Kollár Ferenc-Orlóczi István: A csongrádi vízlépcső tervezése

56 Kollár F.—Orlóczi I. A II. változat előnye, hogy nem szükséges külön főcsatorna a Körösvölgy vízpótlására és a vízlépcső nagyon kedvező viszonyok között építhető. Hátránya, hogy közel azonos mennyiségű víz tározása mellett a Körösön számottevő töltéserősítési és belvízvédelmi feladat jelentkezik. Ugyanakkor Csongrád város védelme, a fakadóvízek elhárítása növeli a költségeket. A II. változatnál hasznos tározótér: Csongrádi Vízlépcső bögéjében (80,50—83,50) 76 millió m

3 Kiskörei Vízlépcső bögéjében (90,50—91,20) 100 millió m

3 Alpári tározóban ' (83,00-88,00) 161 millió m

3 Összesen: 337 millió m

3 Vízkészlet gazdálkodási szempontból az egyes változatok eredményét a következőkben foglaltuk össze: Változat Hasznos tározható víztömeg Hasznosítható vízhozam jele millió m

3 többlet m

3/s I/a 359 115 I/b 318 103 II 337 111 A hasznosítható vízhozam meghatározása a szelvény vízhozamkapacitási görbéje (21. ábra) alapján történt. Ez a görbe megmutatja, hogy a Tisza völgyében a tervbevett tározók a vízigény struktúrájának megfelelően milyen mértékben emelik a Tisza hasznosítható vízkészletét. A viziút szempontjából a három változat nem azonos értékű, mert az I. változatokban a Körös fejlesztési költsége nem szerepel. Összahasonlítás és kiépítésként az alábbiakban foglaltuk össze a hajózási érdekű mederrendezés költségeit. 1. Tiszai viziút — hossza km — a mederrendezés költsége mió Ft 2. Hármas-Körös víziútja — hossza km 44 44 44 — a mederrendezés költsége mió Ft 660 660 660 Vízminőség szempontjából az I/b és II. változat előnyösebb, mint az I/a változat, mert az önálló Alpári tározóban a víz minősége függetleníthető a Tisza vízminőség ingadozásaitól. Az I/b változat ugyanakkor előnyösebb, mint a II. mert az esetleges Tiszai vagy Körösi szenny vízhullám csak az egyik folyót érinti. A bögevédelem és ezen belül elsősorban az árvízvédelmi munkák jelentős része a vízlépcső megvalósításától függetlenül is szükséges. A védett értékek halmozódása és az árvizek tartósságának növekedése indokolja a tiszai és a körösi árvízvédelmi biztonság fokozását. A töltések jelenleg a 60 évenként előforduló árvízi károk elhárítására alkalmasak. A tervezett fejlesztés révén az 1%-os gyakoriságú árvizekkel szemben is biztonságot adnak. Az árvízvédelem időszerű fejlesztési feladataival leginkább I/b változat van összhangban. I/a I/b II. 152 152 168 140 330 330