Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Egerszegi Gyula: A felszíni vizek minőségének jogi védelme a Magyar Népköztársaság nemzetközi egyezményeiben

430 Egerszegi Gyula Magyarország a II. világháborút követően először 1950-ben kötött megállapodást Romániával a magyar-román határvizekre és a határ által átmetszett vizekre vonatkozó műszaki kérdések szabályozása tárgyában. Ez az egyezmény 1961-ben hatályát vesztette, miután több fontos kérdést — többek között a vízminőségvédelmet is — rendezetlenül hagyott. 1962-ben három évre szóló ideiglenes magyarromán egyezmény jött létre a határt képező és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos kérdések szabályozásáról. Jelenleg az 1970. május 9-én hatályba lépett új magyar-román egyezmény szabályozza a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdéseket. A 70-es években kezdődő új korszak legutolsó szerződése az 1976. május 31-én megkötött magyar—csehszlovák egyezmény, amely az 1954. évi egyezményt váltotta fel. A szerződésekben csak fokozatosan jelenik meg a vízminőség védelme és habár a felek kötelezettségeit több részletszabály konkretizálja, az egyes rendelkezések még nem eléggé hatékony előírásokat tartalmaznak. Közelebbről: — hiányzik a szennyezés fogalmának, a hozandó intézkedések körének és a kár mibenlétének meghatározása, — habár az egyezmények a vizek minőségének megóvásához fontos érdekeket elismerik, nem körvonalazzák a szennyezésért való nemzetközi jogi felelősség szabályait, hanem csak magatartási kötelezettségeket határoznak meg, — sőt a rendkívüli vízszennyezések esetére is csak tájékoztatási kötelezettséget írnak elő, de a magyar-csehszlovák egyezmény már azonnali intézkedési kötelezettséget ír elő a szennyezés okának megszüntetésére és a szennyezés megismétlődésének megakadályozására is. A fontosabb kérdések rendezetlenségében megnyilvánuló hiányosságok ellenére, a szerződésekben bizonyos általános és pozitív jellemvonások feltárhatók. Örvendetes, hogy a szerződésekben fokozatosan, de megjelenik a vízminőségvédelem és a felek kötelezettségeit több részletszabály konkretizálja. A magyarcsehszlovák egyezmény 11. cikke értelmében a Szerződő Felek törekednek a határvizek tisztaságának fenntartására, illetőleg arra, hogy a szennyezettséget gazdasági és műszaki lehetőségeikkel összhangban tisztítótelepek építésével és korszerűsítésével csökkentsék. A Szerződő Felek illetékes szervei rendszeresen figyelemmel kísérik a határvizek tisztaságát, közösen vízmintákat vesznek, amelyeket vegyvizsgálatnak vetnek alá és az eredményeket egyeztetik. Az 1955. évi magyar—jugoszláv szerződés 1. cikke a felek kötelezettségévé teszi, hogy megvizsgálják és egyetértésben megoldják mindazokat a vízgazdálkodási kérdéseket, valamint intézkedéseket és munkálatokat, amelyek befolyásolhatják a vízhozamot, a vízminőséget. Az 1956. évi magyar-román szerződés 7. cikke, illetve az 1970. évi magyar—román szerződés 7. cikke kifejezetten a vizek szennyezése elleni védelme céljából állapít meg szabályokat, amikor kimondja : „A Felek a határ által átmetszett vízforrásokat megvédik minden olyan szennyeződéstől, amely a határszelvényben a Vegyesbizottság által megállapítandó vízminőségi mutatók határértékeihez képest a vizek minőségének leromlásához vezetnének. Ebből a célból a Felek a saját szabványaik szerint biztosítják új létesítményeknél a szennyvíztisztító berendezések építését. A Felek a vízminőségi mutatók határértékeire, valamint azok megállapításainak módjára a Vegyesbizottságban állapodnak meg" ! Az egyezmény hatálybalépése óta megállapodást sikerült létrehozni a vízminőségi mutatókra, valamint azok megállapításának módjára és a rendkívüli szennyezések előrejelzésére.