Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Kovács Dezső-Károlyi Zoltán: A magyar-jugoszláv közös érdekű Duna-szakasz jégjárásváltozásának vizsgálata

A magyar—jugoszláv közös érdekű Duna-szakasz 385 A kiválasztott években az évi negatív hőösszeg szintén hasonló volt, az állójég időtartama azonban lényegesen eltért. Az eddigi adatokból megállapítható, hogy közel azonos időjárási, hőmérsékleti helyzet mindkét időszakban közel azonos jégviszonyokat idézett elő, illetőleg, hogy a jelentős eltéréseket a léghőmérséklet változásával nem lehet teljes mértékben indokolni, ezeket nyilvánvalóan más tényezők is okozhatják. A víz és léghőmérsékleti adatokon kívül még két olyan tényezőt vizsgáltunk, amelyek alapvetően befolyásolhatják egy adott folyószakasz jégjárási viszonyait: a folyószabályozást és a jégrombolást. A jégmegállásra, jég torlaszképződésre hajlamos helyek miatt, a jeges árvizek keletkezése szempontjából a Dunaföldvár—Vukovár (1560—1333 fkm) közötti Duna-szakasz a legveszélyesebb, illetve ennek a szakasznak a legkedvezőtlenebb a medermorfológiai helyzete. Az elmúlt 100 év során a Budapest alatti, illetve az említett szakaszon az 1876., 1891., 1893., 1940., 1941., 1945. és 1956. években volt pusztító jegesárvíz. Már a múlt században törekedtek arra, hogy a folyószakasz szabályozásával a jegesárvíz veszélyét csökkentsék. A századforduló előtt elvégzett szabályozási munkák jellegét tekintve az átmetszéssel történő szabályozás dominált. Összesen 23 átmetszést hajtottak végre, kő beépítésére csak egyes helyeken került sor. A szerzett tapasztalatok alapján kezdődött meg a kőanyagú partvédő- és vezetőmüvekkel, valamint kereszlgátakkal való szabályozás. 1945-ig kb. 80 év alatt a Dunaföldvár—Vukovár közötti Duna-szakaszon a szabályozási művekbe összesen mintegy 2,3 millió m

3 követ építettek be. A felszabadulás után a szabályozási munkák a Duna magyarországi szakaszán felülről lefelé haladva a bajai híd térségétől tovább folytatódtak Mohács felé. 1956-ig a Sárosparti és a Koppányi kanyar partbiztosítási munkái készültek el. A szabályozási munkák eredményeként a Duna Baja feletti szakaszán csökkent a jégmegállás, a jégtorlaszképződés lehetősége, azonban az 1956. évi jegesárvíz ismételten figyelmeztetett arra, hogy a jégjelenségeket előidéző tényezők esetleges kedvezőtlen alakulása következtében továbbra is fennáll a jegesárvíz veszélye. A Bajai Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal 1952-ben új általános szabályozási tervet készített, amely csökkenti a meder szabályozási szélességét. Ezt a tervet 1961-ben átdolgozták, jelenleg pedig ennek a korszerűsítését végzik a korszerű folyamszabályozási elvek alkalmazásával a Duna közös érdekű (Dunaföldvár—Vukovár közötti) szakaszára vonatkozóan. 1958-tól 1975-ig a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Együttműködés keretében a közös érdekű Duna-szakaszon az egységes meder kialakítása, a jég torlódásmentes, zavartalan levezetése érdekében az alábbi helyeken végeztek nagyobb jelentőségű folyószabályozási munkát: b) A folyószabályozás hatásának vizsgálata Szakasz Hossz (fkm) (km) 1. Dunaföldvár—Káli kanyar 2. Harta-Paks 3. Dusnok —Siótorok 1560-1550 10 1543-1528 15 1506-1497 9