Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Kovács Dezső-Károlyi Zoltán: A magyar-jugoszláv közös érdekű Duna-szakasz jégjárásváltozásának vizsgálata

386 Kovács D. és Károlyi Z. 4. Sárospart—Dunaszekcső 5. Mohács —országhatár 1476-1457 19 1447-1433 14 (Sirinai kanyar) 6. Országhatár—Bezdán 1433-1426 7 (Tovarniki kanyar) 7. Sziga —Kazuk 8. Apatin 9. Zsidó Dunaág 10. Ve mely—Petres 11. Almás —Hulovo 12. Vukovár—Borovo 1422-1416 1402-1400 1397-1394 1394-1388 1385-1379 1340-1333 6 2 3 6 6 7 A legkedvezőtlenebb szakaszokon Magyarországon 67 km hosszban kereken 1,0 millió, Jugoszláviában pedig 37 km hosszon, kereken 600 ezer m 3 terméskövet építettek be. A legutóbbi években a magyar szakaszon végzett munkák közül kiemelkednek a Paks—Zádori, a Sükösdi és a Dunaföldvári kanyarokban, a jugoszláv szakaszon pedig az országhatár— Bezdán, a Sziga—Kazuk és a Vemely —Petres közötti szaka­szon végzett szabályozási munkák. Összefoglalva: az 1956—197 G. évek közötti szabályozási munkák fő célkitűzése a közös érdekű Duna-szakaszon a jeges árvíz biztonságosabb levezetése érdekében a jég­megállásos, a jégtorlasz képződésre, hajlamos mederszakaszok lefolyási viszonyainak javítása. Ennek keretében a felsorolt szakaszokon elsősorban az új szabályozási elvek alapján számított 400 — 370 méteres szabályozási szélesség kialakítására törekedtek. A szabályozási munkák súlypontja fokozatosan a Baja—Drávatorok közötti Duna-szakaszra helyeződött át. A legközelebbi jövő feladatként és a magyar Duna-szakasz — jéglevonulás szempontjából — egyik kedvezőtlen helyeként nyilvántartott Sárospart—duna­szekcsői szakasz (1479 — 1460 fkm) szabályozási terveinek elkészítéséhez a több éven keresztül végzett kisminta-kísérletek eredményeit is felhasználták. A labora­tóriumi kisminta-vizsgálatok és tanulmányok lehetővé tették a műszaki-gazdasági szempontból kedvező, reálisan megvalósítható középvízi szabályozási módok és müvek meghatározását, az építési ütemezés optimalizálását, bár a helyi adottságok miatt továbbra is megmarad a dunaszekcsői árvízi mederszűkület. A magyar—jugoszláv vízgazdálkodási együttműködés keretében összehangolt folyamszabályozási munkák még nem fejeződtek be, az eddigi tapasztalatok alap­ján azonban megállapítható, hogy a jégelvonulási viszonyok javultak. Az előzőekben vázolt folyamszabályozási tevékenység nem szüntetheti meg teljesen a jegesárvíz veszélyét, azonban az előfordulás valószínűségét csökkentheti a jégtorlaszképződés okainak megszüntetése, illetve csökkentése révén. A tényleges dunai jéghelyzet esetén a veszélyes torlaszok kialakulásának megakadályozására, a jegesárvíz megelőzésére szolgáló további közvetlen beavat­kozás a jégrombolás, amely a jégrobbantási módszerek, illetve a jégtörőhajók, vagy a ket­tőnek egyidejű alkalmazásából áll. A jégrobbantás általában kiegészíti, előkészíti a jégtörést, ezért a következőkben a dunai jégtörőhajók feladatát, szerepét, hatá­sát értékeljük. с) Jégrombolási tevékenység hatásának vizsgálata

Next

/
Oldalképek
Tartalom