Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Plesovszki Pál: A szegedi tiszai partfal és felújítása. I. rész. A partfal az 1970. évi tiszai árvíz előtt

A szegedi tiszai partfal II. rész 195 A fúrási munkálatokkal párhuzamosan 10 m-enként a sodorvonalig tartó keresztszelvények felvételére is sor került. A változások érzékelésére feltüntették az 1901, 1909 és 1946-os évek part és mederviszonyait, ugyanakkor az 1881-ben kidőlt és lebontott alsó-partfalat, az 1882-ben újjáépített változatát és berajzolták a felvétel időpontjában érvényes — vízszintes és függőleges elmozdulások utáni — helyzetét (23. ábra). Ezekből az ábrákból az instabil állapot teljesen kirajzolódik. Ezért elhatározták, hogy az ellenőrző méréseket rendszeresen tovább folytatják. Közúti híd feletti Tisza-jiarti szakaszon történt elmozdulások A mozgásban levő szakasz a

1 ,, , , . . ,, . , . -?, , , , „ . 21. abra. I alaj jurasok helyszínrajza a 3o — 45 mintegy lau m-re tenelo, 1+ szelvények közötti megcsúszott szakaszról + 275 szelvénytől l + 42;)-ig. A Fig 2l. Layout of soil mechanical exploration kedvezőtlen altalaj viszonyok boreholes at the section damaged by sliding betmiatt már az építés ideje alatt ween stations 36 and 45 és azt követő közvetlen időszak- Abb. 21. Lageplan der Schürfbohrungen cm der ban is észleltek kisebb elmoz- Rutsch-Strecke zwischen Profilen 35—45 dulásokat a partfalon. Előző fejezetből ismert, megrongálódott 90 m szakaszt 1928-ban újjáépítették. Alig készült el a helyreállítás — az 1930. évi tavaszi árvíz levonulása után — az alsó-rakpart tovább mozgott. A felső partfalon 2 cm süllyedést észleltek, míg az alsó partfalon 4,9 cm-t (mintegy 100 cm hosszban). A vízszintes elmozdulás maximális értéke 17 cm volt a Tisza felé. Ugyanakkor lesüllyedt az alsó-rakpart kövezete is. Az elmozdulások okainak felderítésére a felsőtámfal közelében kutatógödröt mélyítettek és a szakadó felületét megtalálták. A szakadólap kimutatott csúszásirányából arra lehetett következtetni, hogy a csúszóréteg még az alsó-rakpart szádfal alapozásának síkja alatt van úgy, hogy az egész alsó-rakpart az alappal együtt csúszik lefelé. Az alsó-rakparton jelentősebb támfal mozgás az 1948-1949-es években következett be, amikor a burkolat mintegy 50 cm-rel megsüllyedt, a felsőtámfal lábától alig 1—2 m távolságban. Az előző fejezetben említett ellenőrző méréseket e szakaszra is kiterjesztették.