Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Plesovszki Pál: A szegedi tiszai partfal és felújítása. I. rész. A partfal az 1970. évi tiszai árvíz előtt

196 Kardos I.—Plesovszki P. 22. ábra. Az 1946-ban megcsúszott szakasz jellemző rétegszelvényei Fig. 22. Typical soil profilé for the slide in 1946 Abb. 22. Kennzeichnende Schichtenprofile der 1946 gerutschten Strecke © Szürke адуад © Fekete ад у

a g © Szürkéskék адуад ® Szürkéssárga адуад ® Sárgásbarna адуад @ Szürkéskék homokos адуад ® Sárga homokos адуад @ Szürke homokos адуад © Iszap © Szürke homok © Folyós homok © Szürke folyós homok 19-52—1959-ig végzett ellenőrző mérések, talajmechanikai feltárások eredményei az elmozdulást szenvedő szakaszokon A korábbi evekben elrendelt mérési munkák rendszerbe szedve csak 1952-től indultak. A rendszerezett adatsorból jól kitűnik az, hogy a partjainak ez a két szakasza állandó mozgásban van. Szembetűnő az 1886-os állapothoz viszonyított vízszintes és függőleges nagyarányú eltolódás, illetve süllyedés. A Szegedi Tervező Vállalat mérési munkájával párhuzamosan 1953-ban a Városi Tanács megbízást adott a Szegedi Tudományegyetem Földtani Intézetének a rakparti süllyedés okainak megállapítása céljából végzendő talaj fúrásokra és ezek alapján a süllyedések földtani okainak megállapítására. A szakvélemény két részletben készült, s külön tárgyalta a közúti híd feletti (József Attila) és a híd alatti (Móricz Zsigmond) Tiszaparti szakaszok csúszásának okait. A vizsgálat érdekében a híd feletti szakaszon 2 db 20 m-es, 12 db 15 m-es, 5 db 10 m-es és 1 db 12,7 m-es fúrást végeztek. A földtani viszonyok jellemzésére 600 talajminta szolgált alapul. A fúrásszelvényekből szerkesztett hossz-szelvény (24. ábra) jól szemlélteti a rétegek fekvését. Ezen látható, hogy a pleisztocén rétegek legfelső kb. 6 m vastag szintjét alkotó finomhomokos iszap középső részében