Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Lorberer Árpád: Salgótarján vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai és vízkészlet-gazdálkodási vizsgálatok

Salgótarján vízellátásával kapcsolatos vizsgálatai 85 1. ábra. A vizsgált terület átnézetes helyszínrajza; kutak mellé írt számok azok ( VIKÖZ) kataszteri számai. (Jelmagyarázatot lásd 2. ábrán) Рис. 1. План-схема исследованной территории', возле скважин указываются их регистрационные номера ( см. легенду на рис. 2.) Fig. 1. General тар of the area investigated; the wells are filed under the numbers indicated. ( For the explanation of the symbols see Fig. 2 ) képződmények fekvőjében található alaphegység-darabok a tektonikus mozgások hatására többszörösen konszolidálódtak és eredeti gyűrt szerkezetüket máig megőrizték, addig a medencekitöltés uralkodóan töréses, vetődéses szerkezetet nyert. A teriiletet uraló ún. losonc—nádújfalui oligocén magasrög szerkezeti vonalait csak kevéssé ismerjük, mivel a barnakőszén-kutatás és -bányászat csak a miocén rétegek tektonikai viszonyaira nyújtott pontosabb felvilágosításokat. Ezek szerint a Nagybárkány — Kisterenye—Mátraszele vonaltól É-ra az ÉNY—DK-i irányú, ún. „főtörésvonalak

,' és a reájuk merőleges „mellékvetők" ; ettől délre pedig az ÉÉK — DDNY-i irányú valamint a NYDNY—KÉIv-i törések dominálnak. A két területrész találkozásánál vonható meg az alaphegység paleozóos és mezozóos öveinek határa (3. és 4. ábra). Az É-i területrészen a „fővetők" jellegzetes, hosszan elnyúló szerkezeti egységeket jelölnek ki. Ezek: 1. a szilváskő—medvesi sasbérc; 2. az inászói árok; 3. a