Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Lorberer Árpád: Salgótarján vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai és vízkészlet-gazdálkodási vizsgálatok

86 Lorberer Árpád, 1. 2. 4 ? 6. o

5' / 7. « fl. £ 9 I ^.gfj? I 2. ábra. Az 1., 3., 6., 7., 8., 9., 11. helyszínrajzi ábrákon alkalmazott azonos jelek magyarázata: 1 = államhatár, 2 = települések belterülete, 3 = felszíni vízfolyások és tavak, 4 = források, S = földtan i és hidrogeológiai szelvény helye, 6= mélyfúrású kút helye (kataszteri számmal, vagy egyéb jellemző paraméterrel), 7 = bányászati aknaüzem helye, 8 = izometrikus vonalak (vízszintek, vízkeménységek), 9 = vetődések, 10 = eltakart vetődések, 11 = befolyásolt vízszintek határa (a 6. és 9. ábrán) Рис. 2. Легенда. Условные знаки на pp. 1, 3, б, 7, 8, 9, II. 1 = гос. граница, 2 — территории, входящие в черту населенных пунктов 3 — поверхностные водотоки и озера, 4 = источники, 5 = размещение геологических и гидрогеологических разрезов, 6 = местонахождение скважин (с указанием регистрацонного номера или других параметров

) 7 = местонахождения стволов шахт, 8 = изометрические линии (равных уровней или жесткости воды) 9 = тектонические разломы, 10 = маскированные разломы, 11 = граница нарушенного режима подземных вод (на pp. 6 и 9.) Fig. 2. Key to the identical symbols used in the maps of Figs. 1, 3, 0, 7, 8, 9, 10 and 11. 1= state boundary, 2 = settlement area, 3 = surface streams and lakes, 4= springs, 5 = position of geological and hydro geo logical profile, exposition of deep well (with filing number, or other characteristic parameter), 7 = mining operation, 8 = isometric lines (water levels, water hardness), 9= faults, 10 = covered faults, 11 = limit of influenced water levels ( in Figs. 6 and 9 ) somlyói sasbérc; 4. a tarjáni árok; 5. a vizslás-baglyasaljai sasbérc; 6. az et esi árok; 7. a kisharlyáni sasbérc. Bartkó L. (1961) igazolta, hogy a területen található törések többsége lazulásos szerkezetű, a felszínen mindegyik említett irányban fellelhetők nyitott törések, elrendeződésük geomechanikai szabályszerűségeket követ. A legtöbb vető dőlésszöge 45°—60° között van; 70°-nál meredekebb vetősíkok ritkán észlelhetők. Egy-egy vető magassága 100—120 m-t is kitehet, a lépcsős vetősorok okozta elmozdulások összege a barnakőszén-területen 700 m-t is elérhet. 2. Vízföldtani áttekintés Mint az I. táblázat is mutatja, Salgótarján környékén sokféle víztartó képződmény található, amelyeknek gazdasági jelentősége, a termelt víz minősége és mennyisége, s így a vízellátásban játszott szerepe is igen eltérő. A felszíni vízkészletek általában csak olyan mesterséges beavatkozásokkal (tározás, víztisztítás, dúsítás) hasznosíthatók, amelyek nagy beruházásokat igényelnek. Ennek ellenére egyre nagyobb szerepet játszanak a terület vízgazdálkodásában, mert nagy mennyiségű és azonos minőségű víz előállítását teszik lehetővé. A negyedkori völgykitöltések talajvize a felszíni vizekhez hasonlóan szennyezett és fertőzött, mennyiségileg pedig korlátozott, ezért csak helyi ipari vízigények (írószer Ktsz, VOLÁN Forgalmi telep stb.) kielégítésére alkalmas.