Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

ISME RTETÉSEK A SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA SÜRGETŐ KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNY ISMERTETI: VERMES LÁSZLÓ 1. Recommendations of International Conference on the Renovation and Reeyling of Wastewater through Aquatic and Terrestrial SvstemsRellagio, Italy, 1075. .luly 16—21. (Kézirat) 2. Wastewater Renovation and Reuse: an Urgent Environmental Need-Compost Science, 1975 Autumn, Vol. 10(5): 26—27. p. A Michigan Állami Egyetem (USA) Vízgazdálkodási Intézete 1975. július 16 — 21. között a szennyvizek hasznosításával foglalkozó szakértők kisebb csoportja szániára nemzetközi konferenciát rendezett az olaszországi Bellagioban. A konferencia 21 résztvevője, Dániát, Hollandiát, Izraelt, az Egyesült Királyságot, Magyarországot, Kanadát, Nyugat-Németországot, Mexikót és az Egyesült Államokat képviselte. A tanácskozás célja és tárgya a következőkben foglalható össze: — információcsere a legújabb szennyvízhasznosítási technológiákról, amelyeket a világ különböző részein alkalmaznak, különös tekintettel a vírusok és pathogén szervezetek kimutatására és inaktiválására; — azoknak a lehetőségeknek a meghatározása, amelyek révén a szennyvíz tápanyagait a haltenyésztésben, mint emberi fehérjeforrás kialakításában lehet hasznosítani; — a szennyvíz-újrahasznosítás szociális szempontjainak és azoknak a módszereknek vizsgálata különböző országokban, amelyekkel a lakosság egyetértése megnyerhető a hasznosítás számára; — több nemzetközi kutatás és együttműködés ösztönzése azok között a kutatók között, akiknek meg kell oldaniuk a szennyvízhasznosítással összefüggő összetett problémákat; — a szakterület további fejlesztése számára általános érvényű ajánlások kidolgozása. Az alább következő 13 pontba foglalt ajánlásokat — melyek háttere részletesen az 1976-ban könyv formájában megjeient hivatalos kiadványban található — a konferencia záróülésén résztvevők egyhangúlag elfogadták. A szennyvizek а környezetében lejátszódó körforgalmon keresztül valamilyen formában visszajutnak az emberhez. A bioszférába az embert, a városokat és a mezőgazdaságot is beleértve további tervezés szükséges ahhoz, hogy ezt a körforgást előnyössé tegyük. A szennyvizeket mint forrásokat (víz- és tápanyagforrásokat) úgy kell hasznosítani, hogy a táj egyes körzetei között biztonságos együttélő (szimbiotikus) kapcsolatok jöjjenek létre. Kedvező lehetőségek mutatkoznak arra, hogy a szennyvizeket inkább környezeti (ökológiai) rendszerekbe adagoljuk és inkább használjuk fel a mezőgazdaságban, vízkultúrákban és erdőtelepítésekben, semmint költséges technológiai folyamatokon keresztül kíséreljük meg a szennyvizek tisztítását és szennyvíz jellegük megszüntetését. A következő ajánlások rá kívánnak mutatni azokra a legfontosabb módszerekre, amelyekkel ezek a lehetőségek kihasználhatók. 1. A szennyvíz eredetének ellenőrzését (source control) az ipari szennyvizek minden változata esetében meg kell követelni minden olyan rendszerben, amely a szennyvíz biológiai alapokon álló újrahasznosítását valósítja meg. Ennek az ellenőrzésnek legfőképpen a toxikus elemekre és összetevőkre (pl. kadmium, higany, réz, ólom, perzisztens biocidek) kell irányulnia. 2. Mindaddig, amíg a szennyvizek eredetének megfelelő ellenőrzése nem valósul meg, és a patogén csírák inaktiválásának rendszerei nem lesznek gazdaságosak, a szennyvíziszapokat, amelyek a szennyvíztisztítás során mindenképpen keletkeznek, vissza kell tartani minden olyan hasznosítástól, amelyben a keletkező termékek jelentős mértékű közvetlen emberi fogyasztása következhet be (pl. fatermesztés lehetséges). Még ilyes esetekben is tekintetbe kell venni a talajvíz esetleges szennyeződését.