Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vermes L.: A szennyvizek tisztítása sürgős környezetvédelmi 645 3. A szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosítása esetén hangsúlyozni kell a szennyvíz vízrészének felhasználását, miután a szilárd alkotórészeket a szennyvízből a lehető legnagyobb mértékben eltávolították. 4. A szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosításának fejlesztésére szolgáló programoknak kellőképpen változatosaknak kell lenniük. Az igen erősen változó környezeti feltételek és szennyvíz-összetételek erősen különböző biológiai megközelítést követelnek meg. 5. A szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosításának rendszereiben keletkező termékek emberi felhasználhatóságának egészségügyi szabványait (normáit) aszerint kell kialakítani, hogy a kérdéses rendszerben milyen az állatokkal, illetve az emberekkel való érintkezés szintje. Az ilyen normák kialakításakor tekintetbe kell venni azokat a különleges és mikrobiológiai problémákat, amelyek a városi és ipari szennyvizekkel kapcsolatosak, hogy ezáltal gondoskodni lehessen a lakosság kellően magas színvonalú egészségvédelméről. Ezeknek a normáknak figyelembe kell venniük azt a tényt is, hogy ésszerűtlen dolog abszolút zéró szintű kockázatot elérni bármely területen is, amely ki van téve környezeti hatásoknak. A szennyvízhasznosítási normáknak olyan védelmi szintet kell nyújtaniuk, amelyek arányosak más, összehasonlító és a társadalom által elfogadhatónak tartott kockázatokkal. 6. A szennyvizek biológiai alapokon átló újrahasznosítására olyan rendszereket kell tervezni, amelyek mind a gazdaságilag és szociális szempontból hasznos termékek, mind a vízminőségvédelem optimumát eredményezik. Az ilven rendszerek legnagyobb előnye abban van, hogy költségek takaríthatók meg általuk a növények tápanyagellátása, művelése és öntözése terén. 7. A világ minden részén a legnagyobb kutatási igényekkel találkozunk a biológiai alapokon álló szennyvízhasznosítás területén. Mindazonáltal bármilyen technikai megközelítés kerül is tanulmányozásra, részletesen meg kell fontolni a nehézfémek, a biocidek, a teratogének, a karcinogének, a mutagének és a patogének minden változatának hatásait. 8. A városokhoz kapcsolódó igen sok helyzetben a szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosítását úgy kell tekinteni, mint a szennyvíztisztítás többszörös megoldásokból álló rendszerének egyik összetevőjét, nem pedig mint egyetlen olyan megoldást, amely önmagában képes nagyméretű települések összes szennyvizének kezelésére. 9. Lényegesen fokozottabb erőfeszítések szükségesen annak érdekében, hogy a szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosítása egyszerűbb technológiával, kisebb beruházási és kevesebb energiaigényű módszerekkel történjék. 10. Alaposan meg kell fontolni a felhasznált vízmennyiségek csökkentését, valamint új, vízmentes szállítási módszerek fejlesztését, különösen a növényi tápanyagokban gazdag szennyvizek esetében. A vízmennyiségi igények csökkentése nagy energiamegtakarítást eredményez a szennyvíznek a szóba jöhető újrahasznosítási területre való szállításában, csökkentheti az ivóvízellátási források szennyezésének valószínűségét, és új lehetőségeket nyújt a fertőtlenítésre és méregtelenítésre. 11. A biológiai alapokon álló mezőgazdasági újrahasznosítási rendszerekben felhasznált szennyvíz sótartalmának hatását alaposan meg kell fontolni, különös tekintettel az arid vidékek talajának sómérlegére. Ez az a különleges eset ugyanis, amikor a talaj elsósodásának megakadályozása érdekében általában nagyobb mennyiségű szennyvíz felhasználása szükséges, mint amennyi éppen a növénytermesztés vízigénye lenne. 12. Alaposan és széleskörűen meg kell fontolni a szennyvíztisztítás olván biológiai alapokon álló módszereinek használatát, amelyek nem tartalmaznak beruházási, technológiai és energiaigény szempontjából egyaránt intenzív tisztítótelepet. Alapos bizonyítékok vannak annak alátámasztására, hogy a területigényes módszerek ugyanolyan, vagy még jobb hatásfokúak, mint a beruházásigényes telepek, és hogy a területigényes rendszerek jelentősen olcsóbbak lehetnek mind az építés, mind a fenntartás, mind az üzem terén. A területigényes módszerek többlethasznot is hajtanak a beruházásigényes tisztítótelepeken elérhető eredményekhez képest. 13. À szennyvizek biológiai alapokon álló újrahasznosításával kapcsolatban a lakosság informálása és az oktatás számára alapvető programok kialakítása és terjesztése szükséges, amilyen széles körben csak lehet. Elsőrendű fontosságúak ilyen programok azokban a körzetekben, amelyekben már jelenleg, vagy a közeljövőben jelentős hiánnyal kell szembenézni vízben, vagy élelemben.