Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 611 évi hatalmas árvíz. A sikeres védekezés tapasztalatai irányt mutattak elsősorban az árvízvédelmi művek korszerűsítésében, védőképességük iokozásában; a népgazdaság igényei pedig a komplex vízgazdálkodási feladatok kijelölésében és végrehajtásában. A vízgazdálkodás egységes rendjének és tervszerűségének biztosítéka a társadalom igényeinek megfelelő, okszerű vízkészlet-gazdálkodás. A vízkészlet-gazdálkodás szempontjai kell, hogy áthassák a hatósági tevékenységet, a környezetvédelmi feladatok ellátását; és a szakágazati, valamint a termelési munkának is az egységes irányelvekhez kell igazodnia. A IV. ötéves terv időszakára a termelés igen gyors növekedése volt a jellemző. A III. ötéves tervidőszak 479 millió Ft-os termelésével szemben a IV. ötéves tervidőszakban 776 millió Ft érték valósult meg. Ezt szükségessé tették az 1970. évi ismert események, hiszen jelentős árvízi beruházásokat kellett megindítani és viszonylag rövid idő alatt meg is valósítani. A mezőgazdaság igényei is sürgették a vízrendezési, és kisebb mértékben az öntözési beruházások koncentráltabb végrehajtását. Mindezen feladatok akkor jelentkeztek, amikor az építőipari kapacitások is kihasználtak voltak, így a szükségletek kényszerítőleg megkövetelték a saját kapacitások lényegesen jobb kihasználását. A termelésnövekedést a Vízügyi Igazgatóság teljes egészében a termelékenység emelkedésével biztosította. 1. A IV. ötéves terv munkái a) Vízgazdálkodás fejlesztését előkészítő munkák A Vízügyi Igazgatóság a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat a IV. ötéves terv időszakában kiemelten kezelte. Tudományos kutatások végzésére is alkalmas csoportot szervezett, amely képessé vált az árvízi és a belvízi területi hidrológiai feladatok magas szintű ellátására : az árvízvédelmi művek és a belvízrendszerek fejlesztését megalapozó tanulmányok elkészítésére; a kivitelezési munkák szervezését befolyásoló hidrológiai viszonyok elemző vizsgálatára és előrejelzésére. Az Igazgatóságon folyó tudományos munkát jellemzi az a két könyv

3, amit a /V. ötéves terv időszakában az Igazgatóság mérnökei, vezetői, termelési, műszaki tervezési, szakágazati és vízkészlet-gazdálkodási, valamint hidrológiai szakemberei állítottak össze. Az Igazgatóság több mérnöke állandó vagy időszakos munkatársa a hazai műszaki-tudományos folyóiratoknak. Többek között szegedi szerzők vetették fel a hálódiagram és kritikus út módszer árhullám-elméleti alkalmazásának lehetőségét, a teljes beépítésű esőztető berendezések kialakításának tudományos alapelveit; a kolkrét-beton alkalmazásának több műszaki tapasztalatát is közreadták. Az 1970. évi makói buzgár, és az Igazgatóságon a közelmúltban lefolyt belvízvédekezések tudományos értékeléseit szintén az Igazgatóság mérnökei végezték. 3 Az első könyv az ,,Alsó-tiszavidéki nagy árvízvédekezés" (szerk.: Vágás István), mely 30 szerző tollából az árvédekezés történetét, műszaki tapasztalatait és tudományos értékelését foglalja össze, és a második ,,Szeged árvízvédelmi rendszere" (szerk.: Kardos Imre), mely ti szerző tollából nemcsak a várost érintő partvédő művekkel, hanem az Alsó-Tiszát és a Maros torkolati szakaszát érintően folyószabályozási és hidrológiai kérdésekkel is foglalkozik.