Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában
612 Simády Béla Az ötéves tervidőszak folyamán több hidrológiai, vízkészletgazdálkodási és környezetvédelmi tanulmány készült el az Igazgatóságon, amelyek közül a legfontosabbakról itt is megemlékezünk. 1975-ben kézült el a „Csongrád megye hidrometeorológiai viszonyai 1915—1974 között" c. tanulmány, az „Árvízi és belvízi időszakok gyakorisága az Alsó-Tisza vidékén" c. és a „Jégviszonyok alakulása a Tisza szegedi szelvényében" c. tanulmány. Részletekbe menően feltárta az Igazgatóság a Tisza csatornázásának folyamatban levő, ill. előkészítés alatti munkáinak területére gyakorolt hatását. így foglalkozott az épülő törökbecsei és a tervezett csongrádi vízlépcső kérdéseivel. Behatóan foglalkozott a vízkészletek elosztásával, ill. más vízrendszerekből való átvezetésével. Ennek megfelelően kialakította az Arad—Csanádi öntözőrendszer és a Nagytőke—Székkutasi öntözőrendszer főműveinek koncepcióját és foglalkozott a később megvalósítandó Duna —Tisza csatorna tervezésével kapcsolatosan felmerült egyes kérdésekkel. A rétegvizek hasznosításánál — minthogy újabban a legtöbb nehézséget a víznek a megengedettnél gyakran nagyobb, robbanásveszélyes oldott metántartalma jelenti — az Igazgatóság 1975-ben meghatározta az oldott metántartalom területi megoszlását. Külön figyelmet szentelt a hévizek feltárásával, hasznosításával és elvezetésével kapcsolatos kérdéseknek. A geometrikus energiahasznosítás helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről szintén tanulmány készült. A vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi tevékenység a vízminőség-védelem általános feladatain felüli, hidrológiai kérdéseket is felvető különleges témákra terjedt ki, mint pl. a Szentes környéki gazdaságok által saját öntözővizükben eszközölt dikonirtos öntözővíz -szennyezés, a Bugac környéki arzénes talajvízszennyezés és a Kurca vízfolyás Szentes városi szakaszának komplex rendezése. b) Árvízvédelem Árvízvédelmi művek fejlesztésére a IV. öléves terv során az Igazgatóság 229,9 millió Ft-ot fordított. Ilyen nagymértékű fejlesztés, ilyen rövid időszak alatt az Igazgatóság területén eddig még nem volt. A most megvalósított jelentős fejlesztést a Tiszán és mellékfolyóin végbement 1970. évi rendkívüli árvíz, valamint az azóta bekövetkezett 1974. évi tiszai és marosi, valamint az 1975. évi marosi árvizek indokolták. 1971 és 1973 között végezte el az Igazgatóság a Tápé— Algyő közötti töltéserősítési munkát, ezáltal biztosította az algyői szénhidrogénmező fokozott védelmét. A Maros jobb partján a töltéserősítési munkákcd 1971-ben kezdték meg és befejezésük a régebben kitűzött 1977. év helyett 1976-ra várható. 1973-ban kezdődött meg a szegedi partjai tejes átépílése i (2. ábra). Ez a munka Szeged város színe előtt, a lakosság szeme láttára folyik. Elvégzését az tette szükségessé, hogy a Szeged belterületén húzódó 1480 m hosszú töltésszakasz és az annak tetejére épített mellvédfal az egész magyarországi Tisza-szakasz legkisebb magassági biztonságú része. 1970-ben ez a rövid, de veszélyes töltésszakasz betöltötte ugyan hivatását, de hasonló nagyobb árvizet már csak kellő átépítés után képes elhárítani. A mellvédfal részben új nyomvonalon halad, kiküszöbölve az esetleges megcsúszás veszélyét és 4 Lásd: Vízügyi Közlemények 1976. évi 2. és 3. füzetében - két részben — Kardos Imre—Plesouszlci Pál: A szegedi tiszai partfal újjáépítése c. tanulmányt, mely a parttal történetét, annak romlását, vizsgálatát, az újjáépítés tervét és az építés végrehajtásának 1975. év végéig végzett munkáit részletesen ismerteti. (Szerk.)
