Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián

42 Majorlaki József 1. ábra. A Dráva folyó Magyarország és Jugoszlávia közti határszakasza Fig. 1. Section of the Dráva River forming the border between Hungary and Yugoslavia Bild 1. Die Drau als Grenzfluss zwischen Ungarn und Jugoslawien goszláv területre eső 265 km, 170 km hosszú folyószakasz pedig a 68 és 238 fkm-ek szelvényei között — kisebb megszakításokkal — jugoszláv-magyar határfolyó. (1. ábra) A Dráva legnagyobb mellékfolyója az 510 km hosszú Mura, melynek vízgyűjtő területe 14 137 km

2 nagyságú, alsó szakasza pedig mind vízjárási, mind morfológiai szempontból hasonlít a Dráva Varasd és Vízvár közötti szakaszához. A Dráva előnyös tulajdonsága, hogy a vízgyűjtő kedvező adottságai következtében vízjárása eléggé kiegyenlített. Ä jellemző vízhozamok Barcsnál: legkisebb vízhozam 200 m

3/s, rendkívüli árvízi vízhozama (1972-ben mért adat szerint) 3100 m

3/s. Vízbőségen kívül jellemző árvizeinek rövid, középvizeinek hosszú tartama. A vízjáték alig 5 m. A bő vízhozam és a nagy esés következtében sok hordalékot szállít. Ezt áradáskor maga előtt tolja és gyakran saját medrét eltorlaszolja, leszűkíti. Az apadó víz az eredeti medret nem találja, kénytelen újat keresni magának, ahol a legkisebb ellenállásba ütközik, a laza-szerkezetű partok helyein, ott rombolás lép fel, több tíz métert kitevő partomlások állnak elő és ezek jelentős mezőgazdasági területet rabolnak el.

3 3 A Dráva vízrajzi, hidrológiai és vízgazdálkodási viszonyaira vonatkozólag utalunk a Vízügyi Közlemények 1974. évi 3. füzetében megjelent Mantuano Jenő „Ä Dráva vízjárásának vizsgálata" c. tanulmányra.