Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet

Megemlékezések 503 korszerű vízgazdálkodásunk eleven valóságának és jövőbe mutató törekvéseinek történelmi érvényű, nagy értékei. Amikor négy évvel ezelőtt 90. születésnapját ünnepeltük, munkásságának méltó megbecsüléseként mérnöki pályájának legfontosabb állomásait jelző dokumentumokat tartalmazó emlékalbumot nyújtottunk át részére. A bevezető sorok így méltatták munkásságát: ,,.. .kiváló vízépítő mérnök, a magyar öntözésügy úttörője, .. .sokoldalú és fáradhatatlan tevékenységével hatékonyan hozzájárult a vízépítés elméletének és gyakorlatának fejlődéséhez-, a korszerű vízgazdálkodás megalapozásához, a vízgazdálkodás számos területén maradandót alkotott". * * * Lampl Hugó életútja látszólag egyenesen ívelő, sikeres pályát mutat, de ugyanakkor az igaz ügyért, a magyar vízgazdálkodásért folytatott harccal, az értetlenséggel, a hátráltató erőkkel szembeni küzdelemmel is terhes volt. 1883-ban született. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Tudatosan és rendkívüli alapossággal készült a mérnöki hivatásra. A szinte kalligrafikus írású egyetemi jegyzetei nyomdakész kéziratok. Tartalmukban, külalakjukban sugározzák a választott pálya iránti lelkesedést, szorgalmat, példamutató rendszerező készséget, világos áttekinthetőséget, ami mindvégig jellemzője volt munkásságának. Mérnöki pályáját a Csepel-szigeti Ármentesítő Társulat napidíjas mérnökeként kezdte. 1907-ben már a Földművelésügyi Minisztérium vízügyi szolgálatának mérnöke, majd — nagy tanítómestere, a magyar vízügyi szolgálat kimagasló alakja, Sajó Elemér mellett — a Kvassay zsilip építésének vezetője. Munkásságának fontos állomása volt a Tassi vízlépcső és a mai Csepeli Nemzetközi Szabadkikötő építése. Pályájának következő szakaszában a balatoni kikötők kerületi felügyelőjeként a balatonfüredi és a szigligeti kikötők építését irányítja. Közben Sajó Elemér útmutatása és megbízása nyomán fáradhatatlanul munkálkodik az Alföld öntözését megalapozó tervek kidolgozásán. Sok évi küzdelmes előkészítő, meggyőző munka eredményeként és a katasztrofális szárazság hatására megszületik a Tiszántúl öntözését elindító 1037. évi XX. törvény, amelyet a földbirtokosi érdekek is sugalltak, és a tömeges munkanélküliség fokozta elégedetlenség levezetésére is szántak. Amikor a megvalósítás is napirendre kerül, az ekkor szervezett jelentős intézmény, az Öntözésügyi Hivatal műszaki vezetője, érdemi irányítója, majd elnöke, s ezzel az öntözésügy közvetlen irányítója Lampl Hugó lett. E kiváló műszaki intézmény megszervezése és vezetése, a Tiszavölgy öntözésének előkészítését és megteremtését szolgáló munkák irányítása az ő nevéhez fűződik. Ekkor veszi kezdetét a nagy alkotások újabb szakasza, amely megteremti a felszabadulás utáni nagyarányú öntözésfejlesztés kiinduló alapjait. Amikor elérkezik a nagy történelmi sorsforduló, az ország felszabadulása, és megnyílik a szocialista Magyarország megteremtése felé vezető út, ott találjuk Lamplt őrhelyén, az Öntözésügyi Hivatal élén, amelyet felsőbb parancs ellenére, a háborús események, a harci cselekmények viharai közepette sem hagyott el. Magasra tartja az öntözésügy zászlaját. Nyomban a felszabadulás után gyors egymásutánban megjelenteti „Az öntözéses termelés szerepe az ország újjáépítésének munkájában" és a „Tiszavölgy szerepe mezőgazdaságunk újjáépítésében" című tanulmányait. Ervei, agitál, mozgósít. Teremtő, új gondolatokkal, ötletekkel, javas-