Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Szesztay Károly: A vízigény-szabályozás körvonalai

A vízígény-szabályozás 339 latok azt mutatták, hogy a tervezett szennyvíz nagyfokú tisztítása a vizsgált feltételek között lényegesen kisebb költségráfordítást kíván, mint a minimális tisztításon és nagyfokú hígításon alapuló megoldások. A regionális vagy országos áttekintést célzó vizsgálatok szükség, illetve lehetőség szerint meg is előzhetik a vízigények összetevőnkénti részletes elemzését. Előzetes, nagyságrendi tájékozódásul és ellenőrzésként igen fontos és hasznos támpontokat adhat a társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzőinek statisztikai kapcsolata az összesített vízigényekkel (Dávid L., Szidarovszlaj F., 1974), vagy a főbb vízigény csoportokkal (Reid G. W„ Augia M. I., 1975). 4. Az 1977. évi Vízügyi Világkonferencia Az 1977. március 7. és 18. közötti időre az argentínai Mao del Plataba összehívott ENSZ Vízügyi Világkonferencia része az ENSZ világkonferenciák ötéves sorozatának, amelyik az 1972. évi Stockholmi Környezeti Konferenciával kezdődött és főbb állomásként a népesedés (1973. Bukarest), az élelmezés (1974. Róma), a lakóhely (1976. Vancouver) és a sivatagmenti területek (1977) kérdéseivel foglalkozik. A konferenciákat az ENSZ tagállamok kormányai a különböző társadalmi-, gazdasági és földrajzi adottságok között kialakult helyzet és a jelenben követett, illetve a jövőre előirányzott fejlesztési koncepciók kölcsönös megismerése, továbbá az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tárgybeli tevékenységének értékelő áttekintése céljából tűzik napirendre. Nem céljuk a konferenciáknak nemzetközi egyezmények előkészítése vagy elfogadása (mint pl. az óceánok és a tengerfenék készleteinek hasznosításával, vagy a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferenciáknak), bár a vízügyi világkonferenciának a nemzetközi vízgyűjtőkkel kapcsolatosan közvetve ilyen vonatkozása is lehet. Általános célkitűzéséből adódóan a Vízügyi Világkonferencia hosszabb távlata (mintegy az ezredfordulóra) előretekintve fogja áttekinteni a vízgazdálkodás igazgatásának és fejlesztésének koncepcióit, tartalmi célkitűzéseit és ezek megvalósításában követett gazdasági-politikai és technológiai eszközök és irányzatok várható alakulását. Az ENSZ főtitkára az ECOSOC 1961 С (L1V) sz. határozata alapján 1975. augusztusban küldte meg a tagországok kormányainak a Vízügyi Világkonferencia napirendjének és előkészületeinek kerettervét, amelynek vázlatát az 1972-ben tartott Kormányközi Szakértői Bizottság

2 állította össze, és az ECOSOC Természeti Keszletek Bizottsága hagyta jóvá. A napirend javasolt tárgykörei az alábbiak: 1. A napirend első tárgyköre az igények és erőforrások országonkénti felmérésének és hosszú távú előrevetítésének kérdéseit és eredményeit tekinti ál. A vízigények tekintetében a már említett 1972. évi budapesti szakértő bizottsági ülés iratai és kiadványa (UN 1976), továbbá az ENSZ szakosított intézményeinek (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), Egészségügyi Világszervezet (WHO), Környezetvédelmi Program (UNEO), Világbank (IBRD), Fejlesztési Program (UNDP) stb.) jelentései, a vízkészletek tekintetében pedig a Nemzetközi Hidrológiai Decennium és az ezt követő programok eredményei, illetve az UNESCO és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ezekre támaszkodó jelentései alkotják a titkársági előkészítő^munka gerincét. Igen értékes táin• A Bizottság Magyarország képviselőjét, dr. Dávid IAszlól választotta ügyvezető titkárául. I«