Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
130 Páljai I.—Keresztes T.—Török I. b) Védelem a növényvédő szerek használatának káros hatásai ellen Az utóbbi 15 évben a növényvédő szer felhasználás hazánkban mintegy háromszorosára emelkedett. Megnövekedett tehát a növényvédő szeres vízszennyeződések lehetősége is. Az alábbiakban egy feltűnő esetet mutatunk be az ország egyik legjelentősebb zöldségtermelő övezetében, Szentes körzetében bekövetkezett növényvédő szeres öntözővíz-szennyezésről. .1971 augusztusában a Nagytőkéi Kalinin Tsz paprikatermésének külföldi és belföldi forgalomba hozatalát a Csongrád megyei Növényvédő Állomás megtiltotta, mert a paprikában 1 mg/kg 2,4-D szermaradványt (a Dikonirt hatóanyagát) találtak, az egészségügyileg megengedett dózis tízszeresét. A paprikatáblát a Vekeréri főcsatornából öntözték, ezért a Növényvédő Állomás megvizsgálta az öntözővizet és a csatorna iszapját is és megállapította, hogy az előbbiben 0,005 mg/l, az utóbbiban pedig 0,08 mg/kg 2,4-D szermaradvány koncentráció van. További hat szentesi, illetve Szentes környéki termelőszövetkezetben és a Kertészeti Kutató Intézet szentesi állomásán is észleltek a nagytőkéihez hasonló tüneti jelenségeket, például a termésen ormányszerű deformálódásokat (3. ábra), sok esetben magtalanságot és az ezekkel együttjáró terméskiesést. A Növényvédő Állomás ezekben a paprikákban is határérték feletti 2,4-D szennyezettséget állapított meg. De nemcsak a paprika szenvedett károsodást, hanem nagyarányú kár keletkezett a karfiol- és káposztaveteményekben is. Sokszor hatalmasra megnövő, megcsavarodott és szétterülő levelű „fej nélküli káposztát" találtak (4. ábra ). A terméskiesések okát a Növényvédő Állomás vizsgálatai az öntözővízben 2,4-D felhalmozódására vezették vissza, ezért további vízminta-analíziseket végeztek. Ezeknél is találtak szermaradványt, 0,001-0,16 mg/l közötti értékben. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1972 tavaszán kapcsolódott be a vizsgálatokba, előbb a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, majd a József Attila Tudomány Egyetem vízanalitikai eredményeire támaszkodva. A vizsgálatok 1972-től napjainkig a szennyeződés fokozatos csökkenését mutatták, az előző évi magas értékektől kezdve egészen a 0,001 mg/l-es stabilizációs szint eléréséig. A vizsgálatok részletes leírását a I. Csongrád megyei Környezetvédelmi Ankét kiadványában [7] közöltük. Az öntözővízben levő szermaradvány fitotoxikus határértékére vonatkozó hazai előírás nincs, egy legutóbbi KGST szintű ülésen [3] „ajánlott megengedhető maximális koncentráció"ként 0,01 mg/l értéket jelöltek meg. A határérték azonban nagymértékben függ a növényfajtól, és számos ökológiai tényezőtől. A paprika a 2,4-D szermaradványra különösen érzékeny. A növényvédő szernek öntözővízbe kerülése több módon lehetséges, de ezek jelentős részben az un. kettős hasznosítású csatornarendszer működésére vezethetők vissza. Ennél ugyanis egyazon mély vezetésű csatorna belvízlevezető és öntözővíz-szállító célokat is szolgál. Ez a helyzet áll fenn a szentesi körzetben is, ahol a Tiszából kiemelt öntözővizet a Kurcai öntözőrendszer mély vezetésű főcsatornái osztják szét 3. ábra. Növényvédőszer-hatásra utaló tünetek a paprika termésén és levelein (fotó: Keresztes T. ) Fig. 3. Indications of herbicide damage on the fruit and leaves of pepper plant