Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A környezetvédelem az Alsó-Tisza vidékén 131 4. ábra. Növényvédőszer-hatásra utaló tünetek a „fejes" káposztán ( fotó : Keresztes T. ) Fig. 4. Indications of herbicide damage on cabbage (1. ábra). A szennyeződés valószínű lehetősége, hogy a növényvédő szerekkel kezelt területekről a szermaradványok bemosódnak a mély vezetésű csatornarendszerbe, de repülőgépes vegyszerezésnél közvetlenül is a vízbe juthat a növényvédő szer, kirívó esetekben pedig a víz mellett elszórt növényvédő szer (5. ábra), vagy a növényvédelmi eszközök lemosása okozhat szennyeződést. A növényvédő szerek csak aerob viszonyok között bomlanak, anaerob környezetben igen sokáig megmaradhatnak, amint azt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vizsgálatai is igazolták: a Vekeréri főcsatorna anaerob iszapjában — az 1971. évi tavaszi vegyszerezés nyomaként - még 1972 elején is 0,5 mg/kg 2,4-D hatóanyagot találtak. A Nehézvegyipari Kutató Intézet által végzett talajvizsgálatok pedig azt bizonyították, hogy a 2,4-D helyenként a termőtalaj legfelső rétegében egy vegetációs időszakon túl is megtalálható. A 2,4-D-hez tartozó típusú hatóanyagok közül a vizsgálatok kimutatták az MCPA-t (Dikotex hatóanyaga) és a 2,4,5-T-1 (a Sympran—111 hatóanyaga), ezek 9*