Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Lorberer Árpád: Salgótarján vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai és vízkészlet-gazdálkodási vizsgálatok

94 Lorberer Árpád, 7. ábra. A mélyfúrású kutak vizének összes keménysége német k°-ban. A kutak melletti szám a kitermelt víz összes keménysége német k°-ban Рис. 7. Суммарная жесткость воды в скважинах в нем. град. -ах. Цифрами указанна суммарная жесткость забираемой воды в нем. град, -ах Fig. 7. Total hardness of the water in deep wells, in German hardness degrees. The figures along the wells indicate the total hardness, in German degrees, of the water withdrawn „fővetőkre" merőlegesek és a ,,mellék vetőkkel" közel párhuzamosak, K-i, DK-i irányba haladva pedig az összefüggés fokozatosan az ellenkezőjére fordul és ott az ún. „mellékvetőkre" merőleges és a „fővetőkkel" közel párhuzamos lefutás tapasztalható. Az equiopotenciális és az áramlási vonalak közötti - definíció szerinti — összefüggés alapján tehát megállapítható, hogy egyes határozott törések a területen vízvezető, mások vizrekesztő szerepet játszanak. Ha az így kijelölt vízvezető és vízrekesztő szerepű vetőket összevetjük a Bartkó L. ( 1961 ) féle lazulásos és torlódásns S7érkezeti vonalakkal, akkor megállapíthatjuk, hogy azok teljes mértékben azonosak! A nagy nyitott törések, zúzott zónák útján bekövetkező kommunikációval magyarázhatók meg az egymástól távoleső kutak közel azonos keménységértékei, míg ott, ahol az összletben csak szemcsés közeg, illetve kisebb hajszál-repedezettség található, a vízminőség a megcsapolási viszonyoknak megfelelően fokozatos váltó-