Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Lorberer Árpád: Salgótarján vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai és vízkészlet-gazdálkodási vizsgálatok

Salgótarján vízellátásával kapcsolatos vizsgálatai 95 zást mutat. A már 1955 előtt is hosszabb időn át üzemben levő kutak hatásával magyarázható a város belterületén fellépett töménységcsökkenés. Igen érdekes és szemléletes összefüggést mutattak a törésekkel az egyes kutak talphőmérséklet-mérései alapján számított valóságos geotermikus mélységlépcsőértékek (l. 3. ábra). Pl. a Kazár melletti ún. „Mátraszelei úti vízmű" 1. sz. kútjának 50,0 m/°C értéke — amely a szomszédos 2. sz. kút 25,71 m/°C és a 7. sz. kút 24,63 m/°C értékeihez képest erős helyi negatív anomáliát jelent — jól bizonyítja, azt, hogy az 1. sz. kút vízvezető hasadékra települt, amelyben a felszíni eredetű utánpótlódó vízmennyiség a vető környezetét erősen lehűti. A széntelepes összlettel fedett területrészen ezzel szemben helyi pozitív geotermikus anomáliák észlelhetők, amelyek a piezotermikus gradiensek pozitív értékű függőleges komponenseivel együttesen a felmelegedett vizek fűtőhatását és feláramlását jelzik. A helyi hőfluxusváltozás alapján számítható a feláramlás sebessége. Az oligocén összlet vízkészletének egységes voltát, a nyitott töréseknek a vízutánpótlódásban játszott szerepét igazolták egyébként még más vegyi alkotórészek, a látszólagos áteresztőképességi tényezők stb. területi eloszlásának vizsgálatai is (Lorberer Á. 1970-75). A víztermeléssel lényegesen nem befolyásolt 1955. évi állapot vizsgálata alapján tehát megállapítható, hogy a homokkőösszlet egyetlen összefüggő kettős porozitású tároló, amelynek természetes utánpótlódása felszíni beszivárgásból származik. A negatív függőleges komponensű piezometrikus gradiensekkel és helyi negatív anomáliákkal jellemezhető kiemelt homokkőrögökbe leszivárgó vizek elsősorban az ÉNy —DK-i irányú „fővetők" és a K-i, ÉK-i területrész „mellékvetői" felől jutnak a medenceperemi hasadékforrásokhoz és a miocén üledékekkel fedett tektonikai árkokba. A megcsapolási területeken — ahol a piezometrikus gradiensek függőleges komponensei pozitív értékűek és helyi pozitív geotermikus anomáliák észlelhetők — a felmelegedett víz a törések zúzott zónájában felfelé áramlik, és vagy közvetlenül felszínre lép forrás alakjában, vagy pedig a negyedkori alluviumon keresztül (pl. Kretsch-forrás), illetve a miocén rétegek közvetítésével a felszíni vízfolyásokat táplálja. 4. Vízszint- és hozamcsökkentések vizsgálata, készletszámítások Mivel a területen bekövetkezett hozamcsökkenéseket — néhány kút elhomokolódásán kívül — elsősorban a természetes utánpótlódás hiányával, illetve a víztermelésnek az utánpótlódást meghaladó mértékével magyarázták, szükséges volt a vízforgalom mennyiségi jellemzése, azaz a homokkőösszlet dinamikus utánpótlódó vízkészleteinek meghatározása. Ez — a tárolókőzet jellemzőinek figyelembevételével — az általános szivárgási differenciálegyenlet alábbi alakjának megoldásával volt lehetséges : f=A.v+B.v* (l). ahol ^ a hidraulikus gradiens, v a szivárgási sebesség, A és В pedig a kőzettömeg geometriai és vízvezetőképességi jellemzőitől függő állandók (Kovács Gy.