Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében
206 Böcker Tivadar és szerzőtársai — a talajvízből a területről horizontálisan elszivárgó víz egyrészt a beszivárgásból, másrészt a rétegvízből származik. Ilymódon a vizsgált területen a felszín alatti vizek egységes és összefüggő rendszert alkotnak. Alátámasztja ezt megállapítást az is, hogy a rétegnyomás alulról felfelé csökken, mely a víz felfelé áramlása során a rétegek hidraulikai ellenállásának hatására bekövetkező, vertikális nyomáscsökkenéssel is magyarázható. A karsztvíz feláramlását a pannon és a negyedkori rétegösszletekbe alátámasztják — úgy tűnik — a különböző vízfajták vegyelemzési adatai is. A három vízfajta esetében ugyanis lényeges eltérés sem az anionok, sem a kationok, sem pedig a vízben oldott összes anyag mennyiségében nem tapasztalható. Hasonló bizonyítékot adhat a különböző fajtájú vizek hőmérsékletének elemzése, a hőmérséklet-analízis is. A geológiai értelemben használt geometrikus gradiens (fizikai értelemben a gradiens reciprok értéke) a rétegvizek esetén 18 m/°C, lényegesen alacsonyabb (kedvezőbb) mint a hegységperemi átlag. Mindkét tényező tehát (a vegyelemzési adatok és a hőmérséklet-analízis) egyaránt bizonyítani látszik a karsztvíz jelenlétét a rétegvizekben és a talajvízben. Ilymódon a Bükk-hegység déli peremén a vizsgált területre vonatkoztatva az összefüggő, felszín alatti vízrendszer valószínűsített vízmérlegét a VIII. táblázat szerint adhatjuk meg. A 11. ábrán pedig mind térképen, mind pedig sematikus földtani szelvényben mutatjuk be ezt a valószínűsített vízmérleget. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy a vízkészletekkel kapcsolatos elemzések számos feltételezésre és kevésbé a területre vonatkozó mérési adatokra épülnek. Az itt valószínűsített értékek inkább az egyes vízfajták minőségi kapcsolatát bizonyítják és főleg a hozamokban — a paraméterek lehetséges értékeitől függően — esetleg nagyságrendnyi eltérések is lehetnek. IRODALOM 1. Averjanov, Sz. F.—Favorin, N. N.—Kosztjakov, A. N. (1956): Vlijanyije oroszityelnüch szisztyem na rezsim gruntovüch vod. Izdatyelszlvo Akademii Nauk. Sz.Sz.Sz.R., Moszkva. 2. Balogh Kálmán (1965): A Bükk-hegység földtani képződményei. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 48.2. Budapest. 3. Bocserev, F. M.— Garmonov, I. V.— Lebegyev, A. V.— Sesztakov, V. N. (1969): Osznovü gidrogeologicseszkich raszcsetov Izdatyelsztvo NEDRA, Moszkva. 4. Böcker Tivadar—Zsilák György László (1965): Külfejtések vízföldtani és mérnökgeológiai kutatása. Földtani Kutatás, 1065/4. sz. 5. Erdélyi Mihály (1973): A Magyar Medence hidrodinamikája. VITUKI 1973. évi Tudományos Napok III. ülésszak: Felszín alatti vizek hidrológiája (Sokszorosított anyag). 6. Gálfi János (1972): A geofizikai kutatás hidrogeológiai alkalmazása. Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam tankönyve, VITUKI kiadása, Budapest. 7. Kovács György (1972): A szivárgás hidraulikája, Akadémiai Kiadó, Budapest. 8. Kovalevszkij, V. Sz. (1968): Metogyicseszkoje rukovodsztvo po izucsenyiju rezslma podzemnüch vod V rajonaeh vodozaborov. Alinyiszlersztvo Geologiji Sz.Sz.Sz.R. — VSZEGINGEO, Moszkva. 9. MÁFI (1965): Magyarázó Magyarország 1:200 ООО-es földtani térképsorozata L-34-III Eger megnevezésű lapjához. Magyar Állami Földtani Intézet kiadása, Budapest. 10. OFKVF (1970): A bükkaljai barnakőszénkutatás összefoglaló jelentései. Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat Északmagyarországi Üzemvezetősége, Miskolc (kéziratok, tervek). 11. Schmieder Antal (1965): A rétegvíz-utánpótlás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján, Hidrológiai Közlöny, 45. évi. (8. sz. és 10. sz.). 12. Székely Ferenc (1973): A talajvíz függőleges vízforgalmának és a szivárgási paramétereknek meghatározása talajvízészlelési adatok alapján. Hidrológiai Közlöny 53. évf. 5. sz. pp. 229—234. 13. VITUKI (1972): Síkvidéki területek talajvíz-háztartási jellemzőinek vizsgálata: a párolgás és a beszivárgás vizsgálata a meteorológiai, talajtani és vegetációs tényezők függvényében. Kutatási témabeszámoló, témafelelős: Major Pál (kézirat). 14. VITUKI (1973): A rétegvizek vízszintváltozásainak észlelése mélységi víz észlelőhálózat útján. Kutatási témabeszámoló. Témafelelős: Liebe Pál (kézirat). 15. VITUKI (1973): A rétegvíz-észlelő kúthálózat bővítése. Kutatási témabeszámoló. Témafelelős: Liebe Pál (kézirat). 16. VITUKI (1973): A bükkábrányi kutatási terület regionális vízföldtani viszonyai. Kutatási témabeszámoló. Témafelelős: I)r. Böcker Tivadar (kézirat). 17. dr. Wiest, R. I. M. (1965): Geohydrology, Academic Press, New York—London.
