Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szolnoki hévíztároló rendszer fő jellemzői

70 Korim К. és Liebe P. A számításhoz a Jacob-képletet használjuk fel [8, 9] és eszerint a depresszió (s, méterben) A fenti kifejezést az idő szerint differenciálva a vízszintsüllyedés jelenlegi sebességét kapjuk: ds _ Qp dt ~ AnTt ' majd a képletből kifejezhető a depresszió jelenlegi sugara is: fí = l,5 Tt Az előző alapadatok, és a most bemutatott képletek felhasználásával a számítási eredmények: ds s = 9,l m; — = 0,09 m/év; R = 30 km. dt A kutankénti és évenkénti víztermelés átlagos értéke a V, = 0,14 millió m

3/év. Ebből, és az előzőekben számított 0,09 m/év vízszintsüllyedési sebességből az egymillió m

3 víztermelésre eső kutankénti vízszintsüllyedés: ^- = 0,72 m/10

6 m

3-0,1 atm/millió m

3. ' i Látható, hogy ez az elméletileg számított érték megegyezik az VII. táblázat 8. oszlopában közölt mért értékekkel azoknál a kutaknál, Sza —13 és MÁV strand melyeknél a gáztartalom 0,5 m

3/m

3-nél kisebb. * * * Összefoglalva a fentiekben leírtak eredményét megállapítható, hogy Szolnok körzetében is az optimális hévíztároló rendszer a felsőpannon alemelet alsó felében kifejlődött többszintes homok-homokkő rétegekben alakult ki. A mintegy 50 km

2es területen belül egy viszonylagos szerkezeti magaslatot (Tiszaliget — Szandaszőllős) és egy szerkezeti siillyedéket (MÁV pályaudvar— MÁV strandfürdő környéke) különböztethetünk meg a hévíztároló szintben. Általában a rétegparaméterek és a földtani szerkezet között nem ismerhető fel összefüggés, de a hévizek vegyi összetétele és a felsőpannon-alsópannon határ közelsége között kapcsolat áll fenn, mivel mind az összes oldott sótartalom, mind pedig a klorid-ion-tartalom, továbbá a halogének koncentrációja növekszik e határ felé. Ugyanakkor területileg is kimutatható egy viszonylag nagy koncentrációval jellemzett körzet a Tiszaliget környékén, amely egyben szerkezeti magaslat és a felsőpannon-alsópannon határ közelségét is jelzi.