Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szolnoki hévíztároló rendszer fő jellemzői
A szolnoki hévíztároló rendszer (il A szolnoki hévíztároló rendszerből 1972. év végéig összesen 31,25 millió m 3 hévizet termeltek ki. E halmozott vízkivétel az alábbi hidrodinamikai paraméterváltozások kísérték: 1. viszonylag nagymértékű kútfej nyomás-csökkenés, 2. ennél kisebb méretű rétegnyomás-csökkenés, és 3. nagymértékű gáz —víz viszony csökkenés. A nagyobb gáz — víz viszonyú kutak rétegnyomása gyorsabban csökken, mint a kisebb gáztartalmúaké. A határ e tekintetben kb. 0,5 m 3/m 3 gáz — vízviszony. Ez alatt a nyomáscsökkenés az országos átlagnak felel meg, tehát 0,1—0,2 atm/millió m 3 víz. A szolnoki hévízkutak üzeme szempontjából a gáztartalom a kritikus jellemző. A kútjejnyomás csökkenését két tényező okozhatja: /. a gáz —víz viszony csökkenés okozta gázliftcsökkenés, és 2. rétegnyomás-csökkenés. Nyilvánvaló, hogy a statikus kútfej nyomás-csökkenéssel az azonos szintre vonatkozó vízhozam-csökkenéssel jár együtt. Az is tudvalevő, hogy amennyiben a kút többi hidrodinamikai paramétere nem változik, a statikus kútfejnyomás csökkenése megegyezik a rétegnyomás-csökkenéssel. IRODALOM 1. Vándorfi R., 1965: Az alföldi szénhidrogén telepek és azok földtani jellemzése. Földtani Közlöny. XC.Y. Kötet, 2. füzet. 2. Völgyi L., 19(15: A Nagyalföld középső részének mélvföldtani vizsgálata. Földtani Közlöny, XCV. Kötet. 2. füzet. 3. Urbancsek J., 1961 : Szolnok megye vízföldtana és vízellátása. 4. Rónai .4., 1967: Magyarázó Magvarország 200 000-es földtani térképsorozatához. I.—34—IX. Szolnok. MÁFI kiadás. 5. Magyarország hévízkút jai. I. és II. kötet. (1966 és 1971 ) VITI 'KI kiadás. 6. A szolnoki hévízkutak hidrodinamikai vizsgálata. 1973. VITUKI jelentés (kézirat). 7. Korim K.— Liebe P., 1973: A szentesi hévíztároló rendszer. Vízügyi Közlemények, 1973. 3. füzet. <3. Jacob, С. F. 1940: On the Flow of Water in HI istic Artesien Aquifer, Transition American Geophysical Union (1Я40). 9. Roldizsdr T.: Vízbányászat (1972) Iigyet. Jegyzet. * * * llic inain characteristics of Он- thermal {(rouiid water basin at Szolnok By K. Korim, Cert. Geologist and P. Liebe, Civ. Engr. In the wider surroundings of Szolnok town situated along the Tisza River, over an area of round 50 km 2 the thermal water reservoir system of Middle-Pliocene (Upper Pannonian) age has thus far been exploited by a total of 19 wells. This multistory-multiunit thermal water storage system consists of sand-sandstone strata developed between 500 and 1150 m depth and separated by interstratified clay-marl layers (Figs. 1. and 2.). Although related to the thermal water aquifer system a structural high and a structural low can be distinguished in the area f Fig. 3.), no direct relation could be detected between the reservoir parameters (Fig. 6.) and the geological structure. On the other hand, a definite correlation was found