Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata

A települések csapadék-csatornázása csúcshozamát. Az 1. szelvényhez tartozó vízgyűjtőterület adataiból számítottuk a vízgyűjtőterületi tényezőt A'j = 7,43 km

2/km

2 A A", vízgyűjtőterületi tényezőhöz tartozó egységnyi árhullám csúcshozama <7 = 3,3 (m

3/s) 5 mm lefolyó csapadékból a miskolci kísérleti területi városrész fejlődésének megfelelően az A és fí görbék közötti mező hozzávetőleges középvonalában. A pillanatnyi egységnyi árhullámmal végzett kiszámítás során kiszámítottuk, hogy a 4 éves gyakoriságú csapadékból lefolyó csapadék intenzitása i

ejj. 4 é

v = 0,58 mm/perc. Ez az egyenletes intenzitás veendő figyelembe /^ = 12,8 percen keresztül, vagyis a mértékadó csapadékból számított lefolyó csapadék értéke Ceff 4 év = 12,8-0,58 = 7,43 mm (47) Van Siecle grafikonjának számításba vehető egységnyi csúcshozamát transzformálni kell a fenti lefolyó csapadékérték szerint. így a mértékadó tetőző vízhozam Van Siecle grafikonjai alapján 7 44 C^

év

=5Íö0

3'

3 = 4'

0 m3/S (48

) A műszaki tervezéshez szükséges mértékadó tetőző vízhozam értékeit négyféle módon meghatároztuk, alkalmazva a csapadékcsatornázáshoz javasolható valamennyi figyelembevehető módszert. Ezek a mértékadó tetőző vízhozamértékek az alábbiak : fajlagos árhullámelemzéssel 7,3 m

3/s korszerűsített racionális módszerrel 6,6 m

3/s pillanatnyi egységnyi árhullámképből 6,4 m

3/s adaptált egységnyi árhullámképből 4,9 m

3/s Feltűnő, hogy az egységnyi árhullámot hasznosító módszerek kisebb értékeket adtak, mint a többi módszerek. Ez két okra vezethető vissza: a kis vízgyűjtőterületen való összegyülekezés jelenségének szélsőségességére és a lefolyási tényező alkalmazásának nehézségére. A mértékadó hidraulikai igénybevétel előfordulási valószínűségének vizsgálata A csapadékcsatornázási hidraulikai számítások egyik közelítése, hogy a p% előfordulási valószínűségű hidraulikai igénybevételt p% előfordulási valószínűségű csapadék okozza. A csatornázási szabvány eddig 0,5, 1 és 2 év gyakoriságú csapadékot írt elő mértékadónak. A kidolgozás alatt álló új szabvány 1, 2 és 4 év gyakoriságú csapadékokat jelöl mértékadó értékként. Vizsgáljuk meg, mit jelent a gyakoriság, illetve az előfordulási valószínűség, mint a csapadékcsatornázás biztonsági paramétere. Ben Chie Yen [2] korszerű matematikai elemzéssel bemutatta, hogy az idő invariánsnak tekinthető hidrológiai rendszerben hogyan függ össze a vizsgált műtárgy, vagy csatornamű élettartama (n' év) a mértékadó igénybevétel ismétlődési idö3*