Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban

Talajvízdúsítás .'57

1 lete 8—12 C° között ingadozik. A kitermelt víz csíramentes. víz káliumpermanganátfogyasztása 21 g/m

3-ről 7 — 9 g/m

3-re csökken. Az üzem során a talajvízdúsító medencéket évente egyszer leürítik. Az ülepítő medencébe vezetett vizet a folyó közepéről emelik ki a partéltől 175 méterre. Franciaországban a Szajna völgyében, Párizstól 35 km-re lefelé igen erőteljes talajvíz-kitermelés folyik. A vízadó réteg vizének egy része összefügg a Szajna rendkívül szennyezett felszíni vizével. A felszín alatti vízkészlet intenzív kitermelése következtében a felszíni vízszivárgás miatt a kiszivattyúzott víz minősége rossz a szag-és ízrontó anyagok jelenléte miatt. Az árvizek alkalmával a talaj vízkészlet minősége kis mértékben javul. A vízminőségrontó kedvezőtlen emberi tevékenységek ellensúlyozása érdekében talajvízdúsítást alkalmaznak. Az év jelentős részében (július, augusztus és szeptember kivételével) a Szajnából szivattyúznak vizet, amit megtisztítanak (harmad fokú víztisztítást végeznek), majd dúsító medencébe vezetik. Az üledékes rétegen keresztülszivárgó víz minősége az öntisztuló képessége révén megjavul. A talajrétegek megszűrik a vizet, amit a kutak segítségével hoznak ismét a felszínre. A megfelelő talaj vízdúsítás eredményeként a kutak dinamikus vízszintje állandó és kifogástalan vízkitermelési feltételeket biztosít. lUBö-ben több mint 11 millió m

3 vizet injektáltak a vízvezető rétegekbe a talaj vízdúsítás során. Ezt a vízmennyiséget évi 20 millió m

3-re kívánják növelni. A talajvízdúsítás előnyei e példa esetében a következők: megoldódott a jelszín idatt tárolt vízkészletek szabályozása és növelése a felszíni és a felszín alatti vízkészletek kombinált optimális igénybevétele révén ; lehetővé vált a felszín alatti vizek minőségének megjelelő védelme; automatikusan megoldódniI a kitermeli vizek hőmérsékletszabályozása. A romániai kísérleti talajvízdúsítások eredménye a külföldi hasonló kísérletek tapasztalataival egyezett meg. A Suceava folyó kedvező vízadó térségében kialakított Mihoven-i vízellátó rendszerben létesített medencés talaj vízdúsítás kedvező eredményeket hozott. A szivárgási tér vastagsága 1—4 méter. E rétegre telepített talajvízdúsító telep 600 m hosszban terül el. A nyers vizet ülepítik, majd 3 — 7 mm szemnagyságú 30 cm vastag homokos kavics szűrőréteggel fedett dúsítómedencékbe vezetik. A vízellátó rendszerben összesen 32 db termelő kút van üzemben; ezek közül 8 db kút vízhozamának növelésére alkalmazzák a kísérleti dúsító medencéket. A talaj vízdúsítás hatása, hogy a kutak vízhozama 55 1/s-ról 100 1/s-ra növekedett. .4 dúsító medencék tehát jelentős szerepel játszanak a vízellátó rendszer üzemében, ezért széles körű alkalmazásuk célszerű (Enea, 1004.). Románia egyik nagy ipari városában a partiszűrésű vizet termelő vízműbe medencés talajvízdúsító rendszert építettek. Az eredeti gyűjtőrendszer segítségével 7 — 8 m mélységből termelték ki a partiszűrésű vizeket. A rendszert a folyóparttól mintegy 100 méterre telepítették. A dúsításhoz felhasznált felszíni vizet alumíniumszulfát segítségével koaguláltatták, majd ülepítették. A talaj vízdúsítás bevezetése után a napi 350 —400 m

3 víztermelés 1000—1200 m

3-re növekedett, ami távlatilag 3500 in

:

i-re növelhető. Svédországban 1897 óta több mint harminc talaj vízdúsító rendszert létesítettek, ugyanis az ország felszín alatti vízkészlete rendkívül csekély. Ennek folyamányaképpen jelentős mértékű a felszíni vizek igénybevétele. Elsősorban a gazdaságos vízhőmérséklet-szabályozás céljából az üledékes rétegekben dúsítják a talajvizet. A dúsító medencékbe általában csak gyorsszűrő segítségével tisztított vizet vezetnek. A szivárogtató medence fenékszintje átlagosan 5—6 m, maximálisan 25 iné-