Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
3. füzet - Nagy György: A Körösök lefolyási viszonyainak alakulása
A Körösök lefolyási viszonyai 335 Л Fekete-Körös (Crisul N egrit) folyó a közel 2000 m magas Bihor (Bihar) hegy lábában, a Bihar-kapu elnevezésű barlang-forrásból tör a felszínre. A 160 km hosszú folyónak felső szakasza Románia és 21 km-es alsó szakasza Magyarország területén halait. Számos mellékvízfolyása közül legjelentősebbek a fíelin (Hét) patakkal egyesült Tenz (Tőz), továbbá a jobbparton a Holod (Hollód) és a Crisul Pietros <Petrőc) patak. Legfelső folyása mentén a Heins (Belényes )-\ völgyből összefutó torrens jellegű patakokkal nagyobbítják. Eleinte szűk völgyben sziklás-kavicsos mederben, majd porhanyós talajban folyik a Teuz (Tőz) beömléséig, ahonnan már kemény agyag rétegben alakított magának medret. A Sebes-Körös (Crisul Hepede) folyó a fltiedin (Hunyadi) medencében, 700 m magas hegy oldalából ered, mint rétegforrás. Eleinte, mint jelentéktelen patakocska folydogál, s csak később a Calata (Kalola), Dragan (Drágán) és lad (.léid) patakokkal való egyesülés után érdemli ki a Sebes-Körös nevet. A mellékvízfolyások s maga a fő folyó is, különösen a Vad и Crisuliii (Bév)-i áttörésnél torrens jellegű. Innen kavicsos, homokos mederben halad Magyarország területére Körösszakállig, ahonnan a mocsárban épített új függő mederben, majd Körösladánytól ismét ősi medrében folyik a Hármas-Körösbe való beömlésig. A 197 km hosszú folyó 139 km felső szakasza Bománia és 58 km-es alsó szakasza Magyarország területén halad. A Berettyó (Barcau) folyó több apró patak egyesüléséből keletkezett. A Herettyót a Sebes-Köröstől hegység választja el úgy, hogy a hegységre hulló csapadék nagyobb része a Berettyóba jut. A hegység maga is alacsony (800 m), de még alacsonyabb a Berettyó-Ivraszna közti dombsorozat (400 m). Mellékvízfolyások főleg a balparton találhatók, melyek közül egyedül a Bistra (Bisztra) patak nagyobb esésű. A többi a folyóval együtt lankás völgyekben folyván : síkvidéki. Teljesen síkvidéki jellegű az egyetlen jobb oldali vízfolyás, az 1er ( Er) is. Ennek vízgyűjtő területe csaknem megegyezik a főfolyó vízgyűjtő területével. A Berettyó hossza 188 km. melyből Bománia területén 112 km, Magyarország területén pedig 7fí km halad. b ) Csapadék és lefolyás A Körös folyók a csaknem 2000 m-es hegyekről, a meredek lejtőkön lezúduló vizeket gyűjtik össze, és az árhullámok rövid futása után. a csapadékhullástól számított 24 — 30 óra múltút már a töltésezett folyószakaszra, a 85— 10Í) m Л. f.-i magasságú Alföldre érkeznek. A Körösvidék alföldi területén az évi csapadék 500 mm, míg a hegyvidéken 1000 1200 mm körül van. Л vízkészletek a hegyvidéki csapadékból keletkeznek, s a készletek számbavételénél a síkvidéki csapadéknak nincs lényeges szerepe. Л csapadék viszonyokai a hegyvidéken főleg a meteorológiai események és a részvízgvűjtők tengerszint feletti magassága szabja meg. A Bihar-hegység nyugati lejtőin 100 m magasságemelkedéshez 45 mm csapadéknövekedés tartozik. A csapadék mennyisége ezenkívül attól is függ, hogy mily gyorsan kénytelen a légtömeg felemelkedni. így magyarázható a viszonylag alacsony (245 m A. f.). Moneasa (Menyháza) igen magas csapadéka, a mögötte levő Béli hegység miatt. A Béli hegység egyszerre emelkedik ki a síkságból, s a délnyugatról érkező áramlatokat felfogva, nagy lecsapódást idéz elő. Moneasa (Menyházá)-n ily módon 1600 mm-es évi csapadék is előfordul. A statisztika szerint a hegyvidéki átlagos havi csapadék maximuma (250 mm) júniusban, míg minimuma (60 mm) januárban van.
