Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
3. füzet - Nagy György: A Körösök lefolyási viszonyainak alakulása
:j:Î8 Nagy György De a szeptember-októberi sem csekély, együttvéve 460 mm. Csapadék szempontjából három gócot ismerünk: a Bihar, a Vigyázó és a Bél hegycsoportot. E térségeket 1200 mm-es évi csapadék jellemzi. A Vigyázó a Sebes- és Fekete-Köröst, a Bihar a Fekete- és Fehér-Köröst, míg a Bél hegység a Teuz (Tőz) patakot uralja. Az utóbbi években megjelent román nyelvű műszaki irodalom [5] részleteiben foglalkozik a Körösökkel. A közölt adatok és megállapítások nem annyira hosszú idők feljegyzéseire, mint inkább elméleti megfontolások alapján leszűrt becslésekre támaszkodnak. Mindenesetre jó, hogy ezek az adatok vannak, rendelkezésünkre állnak, és a hegyvidéki események, valamint azok várható alföldi hatásának vizsgálatánál már fel is használhatók. Meghatározták a fő és részvizgyüjtők fontosabb jellemzőit, éspedig a kiterjedését, a magassági viszonyokat, a völgyek hosszát, benőttségét, stb. Ezek a tényezők így ismertek, és a lefolyási viszonyok csakis emberi beavatkozásra változnak. Az időjárás változásait előre meghatározni azonban nincs lehetőségünk, hanem a megfigyelésekre és az azokból leszűrhető következtetésekre vagyunk utalva. így a szélsőséges eseteket, mint a 24 órai maximális csapadékot, stb. mérlegelhetjük. A csapadékok a délnyugati és északnyugati ciklonokból származnak. De előfordul, hogy páradús trópusi légtömeg tölti ki a Kárpát-medencét, s abba sarkvidéki eredetű hideg légtömeg ütközik. Ekkor rendkívül csapadékos időjárás, több napon át tartó esőzés a következmény. Egyes esetekben észak-nyugati áramlás mellett a Fehér-Körös, délnyugati áramlás esetén pedig a Sebes-Körös vízgyűjtője maradhat esőárnyékban. A hegyek fekvése alakja, magassága, a lejtők esése, a felszínt borító növényzet a csapadékképződés fontos tényezői. Ezek figyelembevételével a vízgyűjtőt két egymástól eltérő körzetre osztották. A téli csapadék a hegyvidéken rendszerint hó alakjában esik le. A magasabb hegyeken és zárt völgyekben egész télen át megmarad a hó. A hegyek közé benyomuló meleg esőzés igen gyorsan felolvasztja a havat, s rendkívüli hatásokat tud kiváltani, különösen, ha a töltésezett folyószakaszokat vastag jégpáncél borítja. Ha a hegyekben visszamaradt téli csapadékról nincs pontos tudomásunk, számunkra igen meglepő események történhetnek. A hegyvidéken az átlagos — hó alakjában megmaradó — csapadék mennyisége 200 mm. Eddig a Fehér-Körös vízgyűjtőjén mérték a legnagyobb, 255 cm-es hóvastagságot. A maximális 24 órai észlelt csapadék mennyisége (5, 166—167. old.) 2: a Fehér-Körös völgyében (1926—58. évi időközben) 110 mm, a Fekete-Körös völgyében (1927—53. évi időközben) 81 mm, a Sebes-Körös völgyében (1899—940. évi időközben) 72 mm, a Berettyó völgyében (1927—43. évi időközben) 75 mm. A hegyvidékre hulló csapadék további sorsát a talaj telítettsége, a jelszín esése, tagoltsága, a növényzet, a karsztalakulatok, hordalékkúpok határozzák meg. A le2 A tanulmányban, az alábbiakban közölt jellemző hidrológiai adatokat az irodalomjegyzékben felvett „5. Diaconu, Constantin : Riurile Romaniei (Románia folyói)" Institutiil météorologie si hidrologie, Bukarest, 1971" adatai alapján állítottuk össze. Hzért a hivatkozásban az irodalomjegyzék szám után többször az oldalszámot is közöljük.
