Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Könyvismertetések 287 f

vi , csapadék Szárai eV

|~

| Nedves év 1. ábra. A Fertő tó havi középvíz-állásainak vonala a Neusiedl-i vízmércénél 1951 —1973 között — A nád előretörése a 30—40 cm-rel magasabb vízállás következtében egyes helyeken megszűnt. A Duna deltájának tapasztalata szerint ugyanis víz felé a 80 cm-es vízmélységnél szűnik meg a nád terjedése, míg a part felé történő előretörés előnyös a nádgazdálkodásnak a szállítási távolság csökkenése miatt. — A nagyobb tóvíztartalomnak kisebb sótartalom a következménye, ami előnyös a halászatnak is. A ponty mellett a süllő szaporodása jelentős és jól fejlődik az angolna is. A magasabb vízállás következtében csökken a szél hatására az északdéli vízlengés is, amelynek szélső értéke a múltban 80 cm-t is kitett. — A magasabb vízállás nagyobb szélerőt követel az iszap szállításánál. így Kopf szerint az évi iszaplerakódás 35 000 m

3, ebből 15 000 m

3 a magyar területen rakódik le. A tóban levő iszap mennyisége 131 millió m

3, ebből 75 millió m

3 osztrák, 56 millió m

3 magyar területen található. — Az utóbbi évek magasabb vízállása 50—60 millió m

3-rel több párolgást eredményez évente, és a levegő páratartalmának növekedése a környezetben kedvez a mezőgazdaságnak, sőt a szőlőtermelésnek is. A tó vízháztartására — az előző időkben — a felszíni hozzáfolyásra (Я,), a felszín alatti hozzáfolyásra (

H.,), a csapadékra (Cs), a párolgásra (P) és a felszíni lefolyásra (L), számszerű értékekkel is az alábbi egyenleget írták fel: H

l + H.. + Cs — P — L — 0, vagyis 67 + (8) + 144-199-20 = 0, ahol a számok millió m

3/év mennyiséget jelentenek. Kopf vizsgálatai és meggondolásai alapján, melyeket a tanulmányban részletesen tárgyal — az új vízszinttartás és zsilipkezelési rend figyelembevételével — új\ vízháztartási egyenlet felállítását kísérli meg, mely a tó feladatát jobban megközelíti, éspedig H

l + H., + Cs-P-L = 0, vagyis 67 + 48+144-199-60 = 0, ahol a számok ugyancsak millió m

3/év mennyiséget jelentenek. Ma még azonban olyan vízháztartási egyenleg, amely a természetes folyamatot Lürközné. nincs. E célból összefogott további vizsgálatokat tart szükségesnek. Szerző szerint a magyar-osztrák vízügyi bizottság elhatározta vízháztartási egyenleg készítését, melyet mindegyik ország, az adatok kicserélése mellett, külön dolgozna ki. Fentebbi rövid ismertetéshez hozzá kell fűzni, hogy dr. Kopf F. mérnök Budapesten is tartott előadást a Fertő tóról. Az ismertetett — több évtizedes tapasztalatai és kutatásának alapján készült — cikke igen értékes összefoglaló tanulmány, amelyet a Fertő tóval foglalkozó, vagy érdeklődő vizimérnököknek az eredetiben való tanulmányozásra is ajánlunk.