Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

288 Ihrig D.: Az osztrák dunai erőművek AZ OSZTRÁK DUNAI ERŐMŰVEK TERVEZÉSÉN! К MODELLKÍSÉ RLETI TELEPE YBBS-PE RSENBEL GNÁ1 Ismerteti: IHRIG DÉNES Az ismertetés a Magyar Hidrológiai Társaság 1974. június havi, ausztriai dunai tanulmányútján szerzett adatok és tapasztalatok, a közölt két ábra pedig a Der Kontakt. Werkszeitschriit des Verbundkonzerns с. lap 1974. áprilisi számában közölt fényképek alapján készült. A Vízügyi Közlemények 1974 évi 4. füzete rövid ismertetést közöl a magyar Duna-szakasszal szomszédos osztrák Duna-szakasz 13 lépcsővel tervezett vízlépcsőláncáról, a vízlépcsőkkel nyerhető energiáról és a múlt évben építés alatt levő 6., Altenwörthi vízlépcső építéséről. Ugyanekkor röviden megemlítette azt is, hogy a vízlépcsőlánc építését végző és üzemét fenntartó vállalat, az osztrák Dunai Erőművek Részvénytársaság a tervezés és építés előkészítésére az Ybbs-Persenbeugi Erőtelepnél nagy nyílttéri hidraulikai modellkísérleti telepet tart fenn, ahol az egymásután épülő dunai vízlépcsők tervezéséhez a modellkísérleteket végzik. Igen érdekes jellemzője ennek a nyílttéri modellkísérleti telepnek az, hogy itt a végrehajtott kísérletek elsősorban az árvízveszély leküzdésére szolgálnak, természetesen a tervezéshez szükséges egyéb modellkísérletek mellett. A Duna folyásának földrajzi adottságai ugyanis kiszélesedő medencék és szűk völgyek váltakozó egymásutánja, ami a Duna nagy esése mellett azzal a kedvező tulajdonsággal rendelkezik, hogy a medencék — tározóképességük révén — a lefolyást késleltetik. Ezért a dunai vízlépcsők építésénél a környezethez azzal kell alkalmazkodni, hogy a folyó vízerőláncának kiépítése a természetnek ezt a vízvisszatartását — retencióját — ne zavarja. Ugyanis egy folyami vízlépcső ekkor a folyó árvízmennyiségét nem fogja feduzzasztani, hanem sokkal inkább egyenletesen tovább ereszteni. Ezért a tervezők véleménye szerint a vízlépcsők létesítésénél nem szabad a medencéket a lefolyásból teljesen kikapcsolni úgy, hogy csak duzzasztóműveket és ehhez kapcsolódva mindkét parton teljes árvízbiztonságot adó töltéseket építenek, és a vízlépcső nagyobb vízmennyiséggel a teljes árhullámot ereszti át. Ez a lejjebb fekvő vízlépcsők számára hátrányos. Ezért legalább az árvízmennyiség egy részét a vízlépcsőt megkerülve, kedvező helyen, a gáton keresztül leeresztik, hogy az a duzzasztott folyószakaszt követve a medence síkságon a duzzasztómű alá folyhasson. Ezeket a medencerészeket egyébként is leginkább ártéri erdő borítja, amely egy rövid időszakos elöntéstől nem károsodik, sőt az a növekedéshez hasznos is. A vizet a medence késleltető lefolyása visszatartja és így az árvízmennyiség egy részének késleltetését biztosítja. A gáton való „kifolyás" helyének és mértékének meghatározására az elvont számítási módszerek alkalmazásának nagy nehézsége és bizonytalansága van. A Dunai Erőművek Ybbs-Persenbeugi erőművénél levő nyílttéri modellkísérleti telepnél kell empirikus úton feleletet adni arra a kérdésre: „A jövőben a korábbi időkhöz viszonyítva, miképpen fog egy árvíz a Tulln-i medencében iefolyni, ha az Altenwörthi vízlépcső már elkészült." A modellkísérlet során először a Duna menti árvíztől érintett területről 1:200:50 méretarányú modellt készítettek úgy, hogy az az erőtelep építése előtti állapotot adja (1. ábra). Ezen a természetes állapotnak megfelelően néhány kísérleti árvízlefolyás minden lehetséges jellemző adatát feltárják (pl. a különböző vízszintek, lefolyási szelvények, az áramlások eloszlása), majd az erőtelepet a modellen összes műveivel, vízfolyás medreivel, töltéseivel megépítik, és az előbbi mérési értékeket így is meghatározzák. Ekkor az erőtelep megépítése előtti és utáni értékek egyszerű összehasonlításával közelítő prognózist tudnak adni a jövőben bekövetkező árhullámok lefolyásáról. Ha meggondoljuk, hogy a kísérletet a modell 5000 m

2-es területén szabad ég alatt kell elvégezni, érthető az is, hogy az ilyen egyszerűen leírt kísérlet sok időt és kitartást kíván. Ezért nem kell csodálkozni azon, hogy ilyen modell felépítésének ideje kb. fél év és a kísérletek elvégzése 2—3 évet vesz igénybe.