Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

238 * * * Fejlesztési Program, az ENSZ Környezetvédelmi Program, az Egészségügyi Világszervezet és a Meteorológiai Világszervezet együttműködése. Jelentős hozzájárulást adtak a nemzetközi tudományos egyesületek is, mint a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa, illetve a Hidrológiai Tudományok Nemzetközi Szövetsége. 2. A tíz év eredményei Kezdetben a vízmérleget, illetve a víz körforgását világméretekben kívánták vizsgálni. A dekád közepén tartott konferencia alkalmával rá kellett ébredni, hogy először a vízgyűjtő területeken és kisebb térségekben kell a vízmérleget meghatározni és utána lehet világméretekre ezt kiterjeszteni. Ennek értelmében a tevékenységet alapvetően a vízmérleg koncepciójának az értelmezésére, a vízmérleg paramétereinek rendelkezésre álló ismereteire, a módszerekben és adatokban fennálló komoly hiányosságokra, és végül a kutatási módszerek irányelveinek kidolgozására fordították. Az alapvető nehézség, hogy a földteke nagy részén elegendő mennyiségű észlelési adat nem áll rendelkezésre számos vízgyűjtő és ennek következtében egyes régiók vízmérlegének számításához. Ebben a tekintetben sajnálattal kellett leszögezni, hogy a Föld vízmérlegére vonatkozó ismeretek nagyon hiányosak maradtak. Ugyanakkor az NHD Szovjet Nemzeti Bizottsága a rendelkezésre álló adatok segítségével és a Szovjetunióban kipróbált eljárásokkal összeállította a „Föld vízháztartási atlaszát". Ez a nagy munka kontinensenként és világméretekben térképes ábrázolással együtt ad képet a vízháztartás egyes elemeinek alakulásáról. A talajvizekre vonatkozó tanulmányok keretében elkészültek a kutatási és gyakorlati nemzetközi irányelvek. Viszonylag új részleteket tártak fel, mint a repedezett kőzetek vizsgálati módszerei, az észlelőhálózat tervezése, és a talajvizek modellezése. A talajvízkészletek becslésére és a talajvízzel kapcsolatos észlelési adatokra szintén figyelmet fordítottak, bár a munkát tovább kell folytatni. Az árvizek és az aszályok katasztrofális következményei miatt alapvető természeti jelenségek, amelyek azonban közelítőleg sem eléggé tanulmányozottak. Az árvízhozamok számítása és előrejelzése még sokáig a hidrológia fő problémája marad. A nagy árvizek világkatalógusa és az árvízi adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó nemzetközi irányelvek nagyban hozzájárulhatnak az ezen a területen szükséges fejlődéshez. Jelentős előrehaladás történt az elméleti alapok tisztázásában, a számítási módszerek kidolgozásában, szabványok rendszerének megállapításában, mégis végleges megoldás nem születhetett. Az aszályokat okozó kisvizek tekintetében az előrehaladás már sokkal kisebb volt. Az emberi beavatkozásoknak a hidrológiai körfolyamatra gyakorolt hatását vizsgálva, elsősorban a hatásokat kísérelték meg felderíteni, illetve kissé részletesebben foglalkoztak az öntözés és a városiasodás hatásával. Ezek olyan világszerte jelentkező fejlődési folyamatok, amelyek hatásainak felmérése, a belőlük eredő változások előrejelzése szükséges lenne. Á Hidrológiai Ííecennium alatt vált általánossá a kísérleti és tájjellemző területek fogalmának bevezetése a mindennapi vízrajzi gyakorlatba. Ezért üdvözölhető a jelentős magyar közreműködéssel készült ,,Kísérleti és tájjellemző területek: Nemzetközi irányelvek a kutatáshoz és gyakorlathoz" c. kiadvány, amelyet a jövőben is érdemes állandóan korszerűsíteni. Sajnálatos viszont, hogy a kísérleti területek, mint a hidrológiai modellezés alapjai, ugyanakkor nem adtak elegendő általánosítási lehetőséget. Az izotóp technika hidrológiai alkalmazása legfeljebb elszórtan volt található 10 évvel ezelőtt, most ezen a területen nagy fejlődést tapasztalhattunk. Fontos irányelvek és kézikönyvek jelentek meg, mint az ,,Irányelvek a nukleáris technika hidrológiai alkalmazására", vagy az „Elméleti módszerek a nyomjelzők hidrológiai alkalmazására". A vízminőségi kérdésekkel csak a Decennium második felében foglalkoztak, és megkezdődött a tavak, folyók és a talajvíz minőségének felmérése. Még nem alakultak ki az egységes elképzelések az észlelőhálózatra vagy a vízminőség előrejelzésére, amelyek alavető kérdések lennének. A folyami hordalék szállítására irányuló vizsgálatok során nagyszámú adatot sikerült összegyűjteni az erózióról és a hordalékszállításról helyi, regionális, föld-