Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK ROVATVEZETŐ: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN V VEMZKTKÖZI HIDROLÓGIAI DECEWIUM EREDMÉNYEI

1 1974. szeptember 2—14. között Párizsban az UNESCO palotájában nemzetközi konferencián értékelték a Nemzetközi Hidrológiai Decennium (NHD) eredményeit és soronkövetkező nemzetközi hidrológiai program feladatait. Az UNESCO és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) rendezésében tartott konferencián 90 tagország 299 küldötte, két egyéb ország megfigyelője, 14 nemzetközi szervezet 28 képviselője és (i nemzetközi szövetség 14 küldötte jelent meg. Az alábbiakban röviden a Vízügyi Közleményekben is beszámolunk a Decennium munkájáról és eredményeiről. 1. A Decennium alakulása, célkitűzései és a nemzetközi szervezetek szerepe Az 1960-as évek elején megnövekedett a figyelem a vízgazdálkodásnak a fejlődésben betöltött szerepe iránt. 1961-ben az UNESCO végrehajtó tanácsa határozatot fogadott el a nemzetközi hidrológiai együttműködés elősegítésére a vízgazdálkodási problémák megoldása érdekében. Az 1963-ban tartott előkészítő értekezlet után 1904-ben 38 tagország ISO küldötte állapította meg a Nemzetközi Hidrológiai Decennium alapelveit. Az UNESCO tizenharmadik közgyűlése elfogadta ezt a hatalmas tervezetet, és 1965. január 1-én megindult a Decennium.

2 A Nemzetközi Hidrológiai Decennium alapvető célkitűzéseit a következőkben foglalhatjuk össze: — Fokozni a vízgazdálkodási tanulmányokat, hogy a vízkészletek ésszerű hasznosítását tudományosan lehessen megalapozni; — elősegíteni a hidrológia tudományának a fejlődését és bátorítani a hidrológiai szakértők képzését, valamint továbbképzését minden szinten. A Decennium alapvető feladatának tekintette, hogy mind a fejlett, mind a fejlődő országokat befolyásolja a hidrológia fejlesztése érdekében és ráébressze őket a vízkészletek tanulmányozásának fontosságára. Cél volt továbbá, hogy az egyes országok lehetőségeiknek megfelelően fejlesszék vízgazdálkodási teljesítőképességüket és ezáltal részt vegyenek az általános gazdasági szociális fejlődésben. A zárókonferencia alapvető eredményként szögezte le, hogy sikerüli ráirányítani a figyelmet a hidrológia tudományának fontosságára. Az a tény, hogy 108 országban alakítottak decenniumi nemzeti bizottságokat, már maga bizonyította, hogy a hidrológiát nemzeti szinteken sikerült elismertetni. Mint a program indító szervezete, az UNESCO játszotta a vezető szerepet a Decennium során. Az UNESCO szervezte meg a kormányközi koordináló tanácsot és a legtöbb munkacsoportot. Ezen kívül az UNESCO közvetlen támogatást is adott, különösképpen a kutatás, a továbbképzés, a regionális együttműködés és a fejlődő országoknak nyújtott műszaki segítségadás területén. Sikernek könyvelhető cl a Decennium alatt a nemzetközi kormányzati szervezetek, mint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ 1 Л beszámoló Slivitzky M.: The results of the International Hydrological Decade с. (Nature and Kesources, Vol. X. No. 4. Oct.—

Dec. 1974) cikkének figyelembevételével készült. • A Vízügyi Közlemények 1965. évi 3. füzete a „Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve" e. tanulmányában adolt részleles tájékoztatást a Nemzetközi Hidrológiai Decennium alakulásáról és célkitűzéseiről, valamint ugyanakkor részletesen a magyar nemzeti munkatervről.