Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata
10 Wisnovszky Iván Ezek a módszerek több-kevesebb geográfiai és műszaki jellemző felhasználásával adtak igen fontos tervezési alapértéket, hiszen az időtényezővel változik a hidraulikai méretezéshez mértékadó csapadék intenzitása. Az időtényező hagyományos módon való számításával kapcsolatban azok a kutatások keltettek kétséget, amelyek bizonyították, hogy az egységnyi árhullám áradó ágának időtartama a városiasodás hatására változik. A városiasodás fejlődésével ugyanis javulnak a lefolyási viszonyok, ennek következtében azonos vízgyűjtő területen csökken az összegyülekezési, valamint a késleltetési idő. így nyilvánvaló, hogy az időtényező számítása geográfiai jellemzőkből csapadékcsatornázás tervezéséhez nem használható. Viszonylag jó közelítésnek fogadható el az a számítási mód, amelyik a csatornában való lefolyás idejét a csatorna jellemzőiből határozza meg. Ennek egyik válfaja, amikor a tervező esetleg több közelítéssel felveszi az összegyülekezési pálya esését, és szükség esetén javítja azt. Ilyen módon számítható az a levonulási idő, amely a csatornában folyó víz összegyülekezéséhez szükséges mértékadó helyzetben. De nem számítható a felszíni összegyülekezés ideje, mert a számításhoz rendkívül kevés adat áll rendelkezésünkre és ezek feltárása, valamint számbavétele is jelentős időt igényel. Éppen ezért terjedt el az a tervezési gyakorlat, hogy a felszíni összegyülekezési időt bizonyos határhelyzetek figyelembevételével jelveszik a tervezők. A Calkins [4] 15 percet javasol egyedi vizsgálat hiányában. Az összegyülekezési idő számításával felmerült sok nehézség vezette arra Schaaket, Geyert és Knappot [15], hogy a csapadékcsatornázás időalapjaként a késleltetési időt javasolják az összegyülekezési idő helyett. A késleltetési idő mindig rövidebb az összegyülekezési időnél, ezért a késleltetési idővel figyelembe vett mértékadó csapadék igénybevétel intenzitása nagyobb és mennyisége kisebb, mint az azonos vízgyűjtő területre, az összegyülekezési idő alapján meghatározott mértékadó csapadék intenzitása és mennyisége. Javaslatuk igen lényeges az időtényező meghatározása szempontjából, mert a késleltetési idő egyszerűbben megbecsülhető a geográfiai és a csatornajellemzők alapján, mint az összegyülekezési idő. A késleltetési idő számítására a t L = \,4-L 0> 2 iJ~°' wR~ 0' 2 6 (perc) (3) képletet adják, amelyben L = a főcsatorna, vagy a lefolyási pálya hossza (m), J = a főcsatorna, vagy a lefolyási pálya átlagos esése (%), fí — a vízzáró felületi tényező (dim. nélkül). A képletet 32 kísérletképpen vizsgált városi vízgyűjtő terület észlelései alapján dolgozták ki. Л kutatókat régóta foglalkoztatja olyan vízgyűjtőterületi jellemző megfogalmazása, amely a városiasodás mértékét és a vízgyűjtő terület geográfiai valamint csatornázási jellemzőit is magában foglalja. Ilyen jellemzőt nem találtak, de több jellemzőnek többváltozós grafikonja alkalmasnak mutatkozott a csapadéktornázás legfontosabb hidrológiai adatainak és azok összefüggéseinek ábrázolására. A városiasodás mértékére a vízzáró felületi tényező (R) alkalmas. Van Sickle
