Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata
A települések csapadék-csatornázása 21 [17] a vízgyűjtő vízszállító képességének jellemzésére a vízgyűjtőterületi tényezőt ( К) javasolja, amelyet a képlet alapján kell számítani. A képletben szereplő paraméterek: L/ = a vízgyűjtőterület S =»90 cm méretű csatornáinak és egyenértékű vízmentesítő árkainak sűrűsége j ——-j L = a vízgyűjtő közepes hossza (km) ,S = a vízgyűjtő közepes esése (dim. nélkül), amelyek meghatározásának módja a következő: 1. Rétegvonalas térképet kell szerkeszteni a vizsgált vízgyűjtő területre. 2. Sűrítsük a rétegvonalakat annyira, bogy minden jellegzetes keresztszelvény közelébe kerüljön rétegvonal. 3. Planimetráljuk a rész vízgyűjtőket minden rétegvonal alatt. 4. Mérjük meg a vizsgált keresztszelvénytől a főcsatorna hosszát minden rétegvonalkeresztezési pontig. 5. Készítsünk görbét, amely összefüggést ad a rétegvonalig mért főcsatornahosszak és a megfelelő rétegvonal alatti teljes terület között. 6'. Készítsünk görbét, amely összefüggést ad a vizsgált keresztszelvény feletti rétegvonal magassága és a rétegvonal alatti teljes terület között. 7. A hossz-terület görbe alatti terület, elosztva a teljes vízgyűjtő területtel, adja L-t. 8. A magasság-terület görbe alatti terület elosztva a teljes vízgyűjtő területtel, adja a H-1, a terület közepes magasságát. 0. H:L adja a közepes esést, S-t. Amint látjuk, a tényező számítása időigényes. Mindenesetre a hazai ellenőrzés azt mutatta, hogy a vízgyűjtőterületi tényező a városi csapadékcsatornázás szempontjából legjobb egyparaméteres jellemző. A tényező figyelembe veszi az összegyülekezési pálya hosszát, így közvetve a vízgyűjtő terület kiterjedését is. Ezért a kis vízgyűjtőterületnek általában kisebb, a nagyobbnak pedig általában nagyobb a vízgyűjtőterületi tényezője. A hidrológia tudományos fejlődésével párhuzamosan a csapadékcsatornázás hidrológiai problémáinak megoldásában is előtérbe kerültek természetesen a korszerűbb módszerek, az árhullámanalízis és -szintézis. Az árhullámszintézis igen fontos eszköze az egységnyi árhullámkép, amely úgy tekinthető, mint egy vízvezető rendszernek, vagy ismertebben egy vízgyűjtő területnek és a hozzá tartozó medrek, csatornák és vízi műtárgyak összességének hidraulikai hatásbrája. Az egységnyi árhullám hasznosításai-csapadékcsatornázásban Espey nevéhez fűződik. Egységnyi árhullámnak nevezzük a városi vízgyűjtőn az 5 mm lefolyást okozó csapadék hatására keletkező árhullámot. Más egységnyi lefolyást okozó csapadékból is megállapítható egységnyi árhullám, de a hazai csapadékviszonyok között 5 mm egységnyi hatékony csapadék felvétele látszik célszerűnek. Eagleson [7| az Egyesült Államok egy sor városi vízgyűjtőjének egységnyi árhullámait meghatározta és felrakta két-két jellemzőjüket a vízgyűjtőterületi tényező függvényében. A két jellemző az árhullám áradó ágának időtartama és az egységnyi árhullám csúcshozama. K= (L t){L) S0, s km
