Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: A magyarországi artézi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák
88 Bélteky Lajos— dr. Korimi Kálmán számát, hogy minél több számszerű adatnak legyünk birtokában a további kutatási munkához. j Ennek érdekében javasolta a VITUKI az OVH-nak, hogy első lépésként az újonnan létesülő vízmüveknél — beleértve az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek központi vízellátó berendezéseit is — már a tervezés előtt a kémiai vizsgálatokkal egyidejűleg el kell végeztetni a vízzel együtt termelt gáz mennyiségének és minőségének megállapítását is. A régebbi vízműveknél szintén szükséges megvizsgáltatni a kutak vizét gázosság szempontjából az esetleges balesetek elkerülése céljából. El kell végeztetni a hálózatban levő víz gáztalantíása céljából a szükséges átalakításokat, kiegészítéseket, és gondoskodni kell — szükség esetén — gázlalanító, gázleválasztó berendezésről is. A most megjelenés alatt álló Vízügyi Műszaki Irányelvek tervezete (135/6 T.) már előírja, hogy a metántartalmú vizet a hálózatba vezetés előtt gáztalanítani kell és a 2.14 pontjában részletesen ismerteti a gáztalanítással kapcsolatos teendőket. Hogy a további kutatás céljára a vízben levő gáz származására is adatot nyerjünk, a vizsgálatnak ki kell terjednie a metán homológjaira (etán, propán, bután, pentán) is. * * * A tanulmánynak az volt a célja, hogy átfogó ismertetést adjon a hazai ivóvízellátás egyik legidőszerűbb problémájáról, a rétegvizekkel együtt kitermelt gázok elleni védekezésről, melynek a robbanásveszély elkerülésére, kiküszöbölésére kell irányulnia. A kérdés megoldását a vezetékes vízmüvek elterjedése hozta 1—2 éve az érdeklődés előterébe, s tette halaszthatatlanná. Ezért a tanulmányban ismertettük: — a legújabb kutatások tükrében a vízben elnyelt robbanásveszélyes gázok származási lehetőségeit, — az eddig végzett adatgyűjtéseket és az ezek alapján készített térképeket, — a gáztalanítással kapcsolatos előírásokat, a robbanási küszöbértéket, és — a legegyszerűbb gáztalanitási eljárásokat, melyek megvalósításával a gázrobbanás veszélyét nagymértékben ki lehet kapcsolni. Mivel olyan észlelések is vannak, hogy a termelés folyamán — esetleg annak hatására — a gáz mennyisége és a metántartalma jelentősen növekszik, szükségesnek tartjuk, hogy a vezetékes vízmüvek kútjainak gázvizsgálatát időnként — 1—2 évenként — meg kell ismételni. Indokolják ezt az említett kóborgázok és a nagymélységű fúrások béléscsöveinek külső palástja mentén a rosszul sikerült palástcementezés következtében bekövetkezhető gázátfejtődés veszélyei is. A gázlalanító, gázleválasztó berendezések ismertetésével nem kívántunk foglalkozni. Annyit azonban megjegyzünk, hogy egyik megoldás a víz nyitott rendszerben történő csörgedeztetéses levegőztetése, a másik megoldás pedig a zárt rendszerben légbefúvásos vagy légátszívás segítségével történő gáztalanítás. Az első egyszerű és gazdaságos, az utóbbi költségesebb, de a műveleti paraméterek változtatásával a gázeltávolítás hatásfoka változtatható. A tanulmány végül rövid összefoglalást adott a gázossággal kapcsolatos intézkedésekre és a további kutatási munkákra irányuló javaslatokról.
