Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: A magyarországi artézi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák

A hazai artézi kutak vizének problémái 87' A víz gáztartalmát és összetételét — természetesen — még a hálózatra való bekötés előtt meg kell vizsgálni, s ha a vízben elnyelt gáz mennyisége a küszöbértéket meghaladja, gáztalanító berendezés létesítése nem mellőzhető. Üj vízművek tervezésénél az általános szempontok betartása nem nehéz, meglevőknél azonban igen gyakran nagy gonddal és költséggel lehet a gáztalanítást megoldani. c) Példák a meglevő vízmüvek gáztalanítására Az elmúlt évben az elsők között Karcagon jelentkezett gázosodási probléma, mely a vízmű rekonstrukciója során merült fel. Hasonló alkalom hozta felszínre a kérdést Marcaliban is, ahol a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) vizsgálatai hívták fel a figyelmet a víz gázosságára. Karcagon a vizek kémiai és gázvizsgálatával a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a Kőolaj és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratóriumot (OGIL) bízta meg. A vizsgálat tárgya a vízmű hét kútjából vett vízminta volt. Meghatározták a vízből atm. nyomáson felszabaduló gázmennyiséget, a laborvizsgálat pedig az atm. nyomáson kivált gáz minőségi, továbbá az atm. nyomáson oldva maradt gáz mennyiségi és minőségi vizsgálatára terjedt ki. A karcagi 6 negatív kút mélysége 82—220 m, a 7. pedig 400 m-es és pozitív túlfolyással termel. A gázban átlagosan 85% metán és 14% nitrogén (N

2) volt. Napi 3600 m

3 víztermelés mellett az összes gázmennyiség 420 m

3-t tett ki, melyből a metán 365 m

3. A laboratórium megállapítása szerint egy közös víztárolóban az atm. nyomáson nem oldott gáz huzamosabb idő után felszabadulhat, s ennek a gáznak a menynyisége és minősége lehetővé teszi, hogy megfelelő körülmények között robbanás következzék be. A vizsgálatok alapján az OGIL gáztalanító berendezés tervezését és üzembe állítását javasolja, és — az OVH támogatásával — modellkísérlet készül a vízmű bővítésével kapcsolatban. M arcalin a vízmű kútjait az FTV vizsgálta meg. Itt 3 kútcsoportból látják el a várost vízzel, melyek egymástól 2—3 km távolságban vannak. Egy-egy szivattyútelep 2—3 kútból termel búvárszivattyúval közös 400 m

3 űrtartalmú beton tározómedencébe. A nyomóvezetéken azonban már házi bekötések is vannak, ami azzal a veszéllyel jár, hogy gázos víz jut a fogyasztók vízvételi helyeihez. Ez különösen a fürdőszobákban teremt veszélyes helyzetet, mert ott nagy felületen válhat ki a gáz aránylag nagy mennyiségű vízből. Bár a hálózatra kapcsolt különböző kútcsoportok vizének gáztartalma között nagy különbség van (15 — 100 l/m

3), nem vitás, hogy robbanásveszélyek elhárítása érdekében a gáztalanításról az egész hálózatra vonatkozólag kútcsoportonként gondoskodni kell. 5. A fjázossájjgal kapcsolatos kutatási munkák és intézkedések Már az előzőkben is szó volt róla, hogy igen kevés gázvizsgálati adatunk van, főleg a kisebb mélységű ivóvizes kutak vizéből. Ennek hiányában pedig nem lehet pontosabb körülhatárolást készíteni a gázoskutak előfordulásáról, mint amit Schmidt E. R. és a VITUKI készített. Növelni kell tehát'a víz—gáz vizsgálatok