Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

áramlási- és üzemi viszonyokat kismintákon tanulmányozzák. Több kutató véleménye megegyezik abban, hogy a hasonlóságot számos tekintetben nem lehet biztosítani. A folyómodellek ui. rendszerint torzítottak, s így a modellben különösen a felszíni áramkép és a centrifugális erőhatások eltorzulnak. Ennek ellenére helyesek és eredményesek a jégviszonyok kutatására vonatkozó modellkísérleti törekvések. Az idevonatkozó tanulmányok B2, B4, B8, B9, BIO és B12. 3. Jég- és áramlási viszonyok műtárgyak környezetében A zajló- és álló jég, továbbá a fagypont alatti hőmérsékleti és meteorológiai viszonyok a műtárgyak üzemében is különleges viszonyokat hoznak létre. A téli hőmérsékleti viszonyok hatásával feltétlenül számolni kell a műtárgyak és a kiegészítő szerkezetek, berendezések létesítésénél. A téli alacsony hőmérsékleti hatások számítása sok esetben igen körülményes, ezért igen értékesek a műtárgyak téli üzemére vonatkozó természetbeni megfigyelések. A zajló jeget átbocsátó műtárgyak átbukási szakaszán, utófenekén és alvizi medrében a jégtáblák — részben tömegük, alakjuk és mozgásuk jellege miatt — rendkívül nagy erózió potenciállal rendelkeznek. Ezért a gát szerkezetét és az utófeneket erős ütőhatásokra kell méretezni. Az alvizi medret — a morfológiai adottságoktól függően — kb. 5—20 km hoszszon dinamikus jéghatások figyelembevételével kell védeni. A duzzasztómű alvizi részének, s terelőpilléreknek áramlástanilag helyes kialakítása is igen fontos a téli hajózás biztosítása szempontjából. Igen lényeges kérdés a vízépítési műtárgyak vízzel telített vasbeton elemeinek viselkedése — reológiai tulajdonsága — téli, fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok között. Ez a kérdés nem is a műtárgy pillanatnyi üzeme, hanem az adott szerkezeti elem hosszabb élettartama szempontjából fontos. Álló acél és vasbeton szerkezeteknél a jég elleni védekezés gyakori és sikeres módszerei a ki-jegelés (jégeltávolítás), fűtés, légbuborék-keliés, vagy a meleg víz-levegő áramoltatása és a lángszórós jégolvasztás. Néhány tanulmány megerősíti e szokásos védekezési módszerek sikeres alkalmazását. Az újabb kísérletek (B1 tanulmány) is bizonyítják, hogy a folyadéktér levegőztetése hatékonyan késlelteti a jég keletkezését. A B1 tanulmány szerzője szerint a természetbeni mérések lényegében alátámasztják az elméletet. Érdekes volna, ha a szerző megemlítené, hogyan biztosította a hasonlóság feltételét a légbuborékok felemelkedésénél. Széles körű érdeklődésre tarthat számot a B3as tanulmány, amely nagyfelületű, hideg levegővel és vízzel váltakozva érintkező acélszerkezetek jégráfagyási jelenségeit tárgyalja, megbízható elméleti és kísérleti alapon. A meghajtóművek és mozgatható műtárgyak is számos esetben állnak jégráfagyások hatása alatt. Ezt a körülményt a műtárgy üzeménél és a szerkezeti elemek méretezésénél feltétlenül figyelembe kell venni. 69