Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
2. Csatornázott folyók jégviszonyai és a hajózás Folyók csatornázásával és lépcsőzésével alapvetően megváltoznak a folyók morfológiai, vízjárási viszonyai, a víz hőháztartási feltétele, továbbá a téli hajózási viszonyok. Az idevonatkozó üzemi tapasztalatokat az alábbiakban összegezhetjük. A felvízben — a jég korábban jelenik meg, hamarabb áll be, és — a gátkezeléstől függően — később szűnik meg, mint a természetes állapotban (a hajózási viszonyok kedvezőtlenebbek); — a tározott víztömeg hőháztartása kedvezőbb, ezért a tározókban fajlagosan kevesebb (fenék-, kása- és felszíni) jég képződik, de a jég beállás gyorsabban terjed felfelé; — a tározó jégszabályozását a hajózás, az energiatermelés, az árvíz és a vízkészletgazdálkodás befolyásolja; ezért a tározó jegét csak az árhullámmal együtt célszerű leereszteni; — tavasszal az álló jéghatár csökkenése kb 5 km/nap, de a csúcsvízhozam növelésével elérheti a 15 km/nap értéket is. A tározótér víztömegében jelentős hő halmozódik fel. A tározott víz hőmérséklete a csúcsvízkivételek számával, vagyis a turbulenciával fokozódik. Pl. a Bratszki tározó vizének hőmérséklete 3 téli hónap alatt At = 1,7 °C-al emelkedett (1. B4 tanulmány). A vízlépcsők alvizében: — a váltakozó hidraulikai viszonyok hatására meggyorsul az álló jég felszakadása és zajlása; — növekszik a jégmentes napok száma, s így megnő a hajózási periódus hossza; — a téli hajózás szempontjából kedvező hatások a vízhőmérséklettel és a vízhozamváltozással arányosak; minél intenzívebb a változás, annál kedvezőbb a hatás; (Pl. a novoszibirszki vízerőmű alvizében az álló jég — a hideg téli viszonyok ellenére is — az erőműtől csak 20 km-re kezdődik); — a tározó vízhőmérséklete is nagymértékben befolyásolja a szabad vízfelszín hosszát az alvízben, mely helyenként — a hideg téli viszonyok ellenére — elérheti a 30—50 km-t is; — az alvizi jégmentes szakasz hosszára (Pl. Irkuszk, Bratszk) a víz hőmérsékletének sokkal kedvezőbb hatása van, mint a hidegebb vagy „melegebb" hőmérsékleti viszonyoknak (Pl. -f-1 °C vízhőmérséklet esetén a jégmentes hajózható szakasz hossza „melegebb" télen -\-A~x. = 30, míg hidegebb télen +zíx = 15—20 km-el növekedett); — a hajózható, jégmentes szakasz hossza — a szovjet tapasztalatok alapján — legjobban növelhető a csúcsvízhozam növelésével és mélyebb (melegebb) rétegű vízkivétellel. A zajló jég határa és a téli hajózási viszonyok a változó meteorológiai viszonyok mellett még erőművenként és folyónként is változóak. A kutatók számos erőfeszítést tesznek arra is, hogy a jég okozta 68