Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Péczely György: Mértékadó csapadékmaximumok terület-idő függvényei Magyarországon

Mértékadó csapadékmaximumok. 61 A tartományon belül. Mivel a valóságban az f(s) függvény analitikus alakját megadni nem tudjuk, ezért az integrált a függvényt ábrázoló csapadéktérképek planimetrálásával vagy pedig kellő sűrűségű és egyenletesnek tekinthető megfigyelőhálózat esetén egyszerűen az х'*Д Zxj (2a) n J

=1 számtani középpel helyettesítjük, ahol Xj az A körzetbe eső /-edik megfigyelő állomáson mért csapadékmennyiség. Ha egy adott A körzetre meghatározzuk különböző T időtartamok területi csapadékának évi maximumait, az X' változóra is előállítható egy eloszlásfüggvény, amelynek alapján valamely P valószínűségi szinthez tartozó X^ mértékadó érték megadható. Következőkben az Xfô értékek meghatározásának elvi vázlatát és a konkrét számítások módszerét mutatjuk be 1 km

2 A =s5000 km

2 területre és 1 nap == Ts6 nap időtartamra. A 2. részben közreadott számítási segédletek Magyarország bármely körzetére alkalmazhatók a kitűzött feladat közelítő pontosságú gyors megoldásához, s így lehetővé teszik, hogy a pontszerű csapadékmaximumok mellett a hidrológiában nagy fontosságú területi csapadékmaximumok mértékadó értékeire is konkrét becsléseket tegyünk. Megfelelő vizsgálatok hiányában erre ez ideig általános, könnyen kezelhető számítási módszer nem állott rendelkezésünkre. Megjegyezzük, hogy 7'< 1 nap időtartamokra az országos ombrográf hálózat e célokra elégtelen sűrűsége miatt a számítási eljárást kiterjeszteni nem tudjuk. Jelen vizsgálat során nem különítettük el egymástól genetikailag a csapadékmaximumokat (záporos csapadékok, illetve felsiklási frontok egyenletesebb eloszlású esői), mivel célunk az átlagos statisztikai törvények levezetése volt. Megjegyezzük, hogy a további vizsgálatok során megvalósítható finomabb genetikus elemzés a csapadéktörvények további olyan részletességű megismeréséhez vezethet majd, amely elsősorban a kis területek hidrológiai folyamatainak tanulmányozásához adhat hasznosítható eredményeket. I. A számítási eljárás elvi vázlata Az értékek meghatározásához olyan segédleteket adunk, amelyek könynyen megszerezhető csapadékklimatológiai információkra épülnek. Az itt felhasználható információ, amely több évtizedes csapadékészleléseink alapján kellő számú megfigyelőhelyről rendelkezésünkre áll, a pontszerű 1 napos csapadék átlagos évi maximuma, tehát az X(T=ina

P) érték. A számításokhoz mindenekelőtt az X

(r=2-6 nap) átlagos évi maximumokat kell meghatároznunk, mivel ezek a szokásos meteorológiai feldolgozásokból általában nem állanak rendelkezésünkre. Kiszámításuk az X(T) = X(

T=1 na

p) • T* (3) összefüggés alapján történik, ahol a az Ä* értékek időtartam szerinti növekedésének ütemét jelző kitevő. Bizonyítható, hogy oc térbeli változékonysága jóval kisebb,