Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Péczely György: Mértékadó csapadékmaximumok terület-idő függvényei Magyarországon
62 Dr. Péczely György mint az X (T ) értékeké, térbeli rendszere tehát már kevés állomás adata alapján is rögzíthető. Következő lépés annak az arányszámnak a megtalálása, amely adott körzete T időtartamra vonatkozó területi csapadékának Х (' Г) átlagos évi maximuma és a körzeteken belüli, ugyancsak T időtartamra vonatkozó pontszerű csapadékok átlagos évi maximumának X*^ területi középértéke között a körzetek területének függvényében fennáll: (4) A (3) és (4) összefüggések ismeretében egy adott körzeten belül levő állomások rendelkezésünkre álló -X"(r=i nap) átlagos évi csapadékmaximumaiból az értékek levezethetők. Durva hibát követnénk el és a csapadékeloszlás alapvető fizikai törvényeit hagynánk figyelmen kívül ha az X (' T ) helyett az egyszerűn előállítható Xértékeket tekintenénk, ugyanis a vonatkozási terület növekedésével egyre csökken annak a valószínűsége, hogy egy körzeten belül levő állomások mindegyikén szinkronban legyen a maximális X értékek bekövetkezése. Ezért minden esetben fennáll, hogy X (Y)<X (* T ). Ismeretes és több hazai vizsgálat is bizonyította, hogy a csapadékmaximumok empirikus eloszlásfüggvényei kielégítő pontossággal leírhatók Pearson-III. típusú elméleti eloszlásfüggvénnyel [2, 5]. Ez szerint valamely P valószínűségi szinthez tartozó értékre fennáll: xfr>=(C„ • Ф +1) • X( T ) (5) illetve : (6) ahol C„ az adatsor variációs tényezője, Ф pedig az aszimmetria mértékétől és P-től függő szorzószám. A (6) összefüggés bal oldalán levő hányadost Ç-val jelölve, előállítható egy olyan függvény, amely a Q, P, A és T közötti kapcsolatot rögzíti: Q=f(P, A, T) (7) E függvénykapcsolat konkretizálása feladatunk megoldásának utolsó lépését szolgáltatja. 2. Számítási segédletek a) A pontszerű 1 napos csapadék átlagos évi maximumának (X^ T=i nap)) térképe Meggondolva azt, hogy az 1 napnál rövidebb időtartamok maximális csapadékainak csaknem teljes egésze, de az 1—6 naposaké is nagyobb részt a nyári félévben, azon belül is zömmel május—augusztus között hull le [2, 6], feldolgozásunk során a csapadék évi maximumát a május— augusztus időszakban előfordult maximális csapadékkal azonosítottuk. A célszerűségi szempontokon túl azért is indokoltnak láttuk azt, hogy feldolgozásainkat csupán e négy hónapra végezzükel, mert így
