Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton
416 Ligeti László cl) A levegőből hulló por A levegőből hulló por a múltban az erdő- és legelőgazdálkodás miatt csak töredéke volt a mainak. Ma viszont a helytelen talajművelés folytán nagymértékben megnövekedett. Ha most számszerűség nélkül az iszapképző tényezőknek a nagyságrend szerinti sorrendjét próbáljuk összeállítani, az alábbi arányokat találjuk: Szabályozás előtti állapot a reformkorig Parterózióhordalék Biológiai hordalék Vízfolyáshordalék Levegőből hulló por VITUKI megállapítása 1959-1962. Vízfolyások hordaléka Parterózió-hordalék Biológiai hordalék Levegőből hulló por Módosulás 1970. Vízfolyáshordalék Biológiai hordalék Parterózió-hordalék Levegőből hulló por Ezekután vizsgáljuk meg, mi az útja a megelőzésnek az egész tóra, s ezen túlmenően a Keszthelyi-öbölre vonatkozóan. Miután a Kis-Balatont ősi állapotába visszaállítani nem lehet, nem marad más hátra, mint intenzív beavatkozással vissza kell szorítani a feliszapolódás fő tényezőit mind a vízgyűjtőn, mind a tóban. A Keszthelyi-öböl helyzetén további műszaki beavatkozások nélkül lényegében számottevően javítani nem lehet. e) Védelmi beavatkozások Az egész tóra vonatkozó beavatkozásokat a vízgyűjtőn és a tóban az alábbiak szerint tehetjük meg: 1. Meg kell valósítani a talajvédő művelést a felületi erózió csökkentésére, erdősávok, bakhátas művelés, az esésvonalra merőleges sávosan telepített kultúrák, legelősávok létesítésével (Kiváló példája ennek a Boglári Állami Gazdaság szőlészete). A vízfolyások rendezését úgy kell elvégezni, függetlenül azok nagyságrendjétől és érdekeltségi kategóriájuktól, hogy a vonalas erózió minimumra csökkenjen. A rendezés keretében szükség szerint burkolni kell a mederszakaszokat; hordalékfogó és torkolati műveket kell építeni. A Zala, de esetleg egyéb vízfolyások mentén fel kell használni a sankolásra alkalmas területeket. 2. A parterózió csökkentése érdekében — ami kihat a déli part növekvő nádasai és a hínárállománya révén a következő 3. pontban meghatározott biológiai tényezőkre is — a partoktól 100—150 méterre a szabályozási vonalon, összefüggően ki kell építeni a partvédmüveket, Balatonvilágostól Berényig. Ezzel nemcsak a parteróziót kapcsoljuk ki teljesen, hanem; — a kotrási gödrök mint iszapcsapdák működnek, csupán a déli part kiépítésével mintegy húsz évre ellensúlyozni lehet a többi tényező iszapoló hatását, — gazdasági alapot biztosítunk a kotrásoknak a területnyeréssel és egyben — kulturált üdülősáv kialakítását is bizlosííjuk városrendezési vonatkozásban szanálás nélkül, — végezetül mód lesz társadalmi célt is a parti sétányokkal elérni, ami mindenki számára megközelíthetővé teszi a tó partját. 3. A biológiai származékú iszap robbanásszerűen megnövekedett tömegét, melyet főleg a nádasok és hínárasok termelnek, vissza kell szorítani az északi part mintegy
