Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton

Ligeti L.: Keszthely és a Balaton 417 70 km-es szakaszára, amit a partvonal-szabályozási terv a teljes kiépítés esetére előírt. Ennek módozatai körül heves viták folytak, de sajnos nem a kérdés átfogó lényegéről, hanem annak csak kiragadott kis részéről. Az előbbiekben utaltunk a nádasok és hinarasok előretörésére és arra, hogy a veszélyesebb helyzet a déli parton áll elő, ahol kedvezőbbek a meder- és vízviszonyok a további terjeszkedéshez. Ha viszont mint az előző 2-es pontban mondottuk, a jelenlegi partoktól mintegy 100-150 méterre a szabályozási vonalon kiépítjük a partvéd elmet, ezzel nemcsak a parteróziót, mint fontos iszapképző tényezőt zárjuk ki, hanem a nádasodásra hajlamos mederszakaszt is. Ugyanis ezen a vonalon kiépített folyamatos müvek előterében a hullámzás mozgási energiája kizárja a nádasok megtelepedését. Ugyancsak kizárja a pocsolyásodásra hajlamos mederszakaszt, teljes hátrányos biológiai komplexumát, evapotranspirációjával együtt. így válik a sokak által meg nein értett partszabályozás a legfontosabb és leghatásosabb műszaki tevékenységgé, mivel egyértelműen bizonyított, hogy a parterózió és a biológiai származéka iszap kizárása súlyuk és nagyságrendjük miatt a Balaton jeliszapolódása szempontjából igen döntő és igen kedvező hatású. Az északi part nádasainak visszaszorítása, melyhez a déli parténál sokkal nagyobb tömegű hínárállomány is csatlakozik, legcélszerűbbnek látszik biológiai úton növényevő halakkal, illetve esetenként és helyileg mechanikus úton visszaszorítani. 4. Levegőből szálló por csökkentése egyértelműen a vízgyűjtő rendezésének szükségességére utal. Az általános talajvédő művelés bevezetése mellett, megfelelően telepített erdősávokkal — különösen az ún. szélcsatornákban — a mennyisége hatékonyan csökkenthető. ő. A feliszapolcdás elleni védekezés lehetőségei a Keszthelyi-öbölben Az előbbiekben foglalt tennivalók az egész Balatonra és a Keszthelyi-öbölre is vonatkoznak, azonban a Keszthelyi-öbölben ennél még többet is kell tenni, hiszen ha az előbbiekben elmondott ideális állapotok elő is állnának, mindig lesz mozgó hordalék a tóban, s annak nagy része, a Keszthelyi-öbölbe fog tartani. A Keszthelyi-öbölben az előbbiek alapján elképzelhető technikai beavatkozások lényegét az alábbiakban összefoglalom, annak kihangsúlyozása mellett, hogy a beavatkozás gazdaságossága megítélés kérdése.Abból a folyószabályozási alapelvből indultam ki, hogy a hordalékmozgás egyensúlyának stabilizálását a művekkel kényszerített mozgó víz energiájával kell fenntartani. Ennek elérése céljából a Keszthelyi-öbölben az áramlási viszonyokat fel kell gyorsítani, és ki kell használni a hosszirányú lengés szívó hatását, ami most is bizonyos mértékben megvan. (4. ábra). Az első változat szerint a Keszthelyi-öböl partjait, melyek előterében intenzívebb vízmozgás alakulhat ki, végleges művekkel ki kell építeni; a lengések, hullámzás és áramlások hatására természetesen a partok beljebbvitelét és vonalazását az előbbieknek kell alárendelni. •Szerző 193S-ban készített javaslatával kapcsolatban az OVH elnökhelyettesi értekezlete ügy foglalt állást, hogy a Keszthelyi-öböl rendezésére vo.ntkozó elgondolások\t modellkísérletekkel a VITÜKI-ban ellenőrizni, ill. kiegészíteni kell. Л kísérletek a tanulmány leadásakor még folytak.