Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A csepegtető öntözés 321 — Az öntözővíz-szolgáltatás automatizálása igen könnyen megoldható. — Az öntözendő terület felületének domborzata — bizonyos határokon belül — nem vagy alig befolyásolja az öntözővíz-ellátás egyenletességét, így különösen alkalmas hullámos és domboldali területek öntözésére. Néhány hátránya azonban korlátozhatja alkalmazását. Ezek közül említést érdemelnek a következők: — Az 1 mm körüli nyílásátmérőjű csepegtetőtestek könnyen eltömődnek, ha az öntözővíz nem elég tiszta, tízért a berendezés elemei között szűrő alkalmazására feltétlen szükség van. - A talaj gyökerekkel átszőtt részének állandóan az optimális víztartalom szintjén való tartása nemcsak a termesztett növények, hanem kórokozóik és kártevőik számára is kedvező feltételeket jelent. Ezért fokozott növényegészségügyi felügyelet szükséges. — A talaj sótartalma bizonyos átcsoportosuláson megy keresztül, ugyanis a sókoncentráció a talaj felső rétegében, a nedvesen tartott talajtestek szélén növekszik. — Korlátozza az alkalmazható talajművelési, növényápolási, növényvédelmi munkákat, akadályozza a munkák végrehajtását. A csepegtető öntözés alkalmazási lehetőségei valószínűleg Magyarországon is adva vannak. A viszonylag egyszerű vízszállító és osztóhálózat elemeinek gyártására a magyar műanyag és műszeripar is könnyen felkészülhet. Vizsgálatot érdemel elsősorban az, hogy mely növények azok, amelyek mennyiségi és minőségi többlettel viszonozzák az állandó optimális nedvességszintet, és mely agrotechnikával egyeztethető össze a csepegtető öntözés végrehajtása. E kérdések vizsgálatával párhuzamosan indokoltak olyan változtatások a nyugati országokban kidolgozott berendezéstípusokon, amelyek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben sem hátráltatják a munkák gépesítését, és ugyanakkor a berendezés hálózatának a lehető legkisebb munkaerővel történő tavaszi kifektetéset és betakarításkori felszedését vagy több éves helybenmaradását teszi lehetővé. Mindenesetre a rendelkezésre álló irodalmi anyag áttanulmányozása után véleményezhető, hegy a csepegtető öntözés a magyarországi szőlő- és gyümölcsültetvényeken és néhány szélesebb sortávolságban termeszthető zöldségfélénél és kapásnövénynél alkalmazható lesz, azonban mellőzni kell azoknak a csepegtető öntözőberendezéseknek kipróbálását, melyek vízszétosztó hálózata a talajfelszín alá helyezendő. Ezt a csepegtető testeknek a gyökerek által okozott gyakori eltömődése indokolja. Л csepegtető öntözőberendezések vízellátása A csepegtető öntözőberendezések várható hazai nagyüzemi alkalmazása szükségessé teszi néhány feladat megoldását ahhoz, hogy a magyarországi terjesztésük megkezdhető legyen. Ezek a következők: — Hogyan kapcsolhatók a csepegtető szárnyak vagy berendezések valamely öntözőrendszer vízellátó hálózatához? — Mekkora nyomásveszteséggel és ennek megfelelően milyen vízelosztási egyenlőtlenséggel kell számolni a csepegtető szárnyak mentén? Milyen vízadagokat kell számításba venni és mekkora vízszállítóképességűre kell méretezni a berendezések különböző elemeit? a) Az osztóhálózathoz való kapcsolat A csepegtető öntözőberendezések nyomásigénye minimális. Ott tehát, ahol az öntözendő terület és az öntöző vízszállító hálózat vízszintje között néhány m-es különbség állandóan van, ott a csepegtető szárnyak csatlakoztathatók az öntözőrendszer hálózatához. Ennek a minimális nyomásnak a fenntartása azonban mindenképpen szükséges. Nyílt csatornahálózattal működő öntözőrendszereinkben az ilyen szintkülönbségek ritkák. Ezért a csepegtető öntözőberendezések alkalmazásba vételére inkább a zárt nyomócsőhálózattal működő öntözőrendszereink lesznek felhasználhatók. 11 Vízügyi Közlemények